Tájékoztatás a bíróság iratok szakértőnek történő átadásáról (kézbesítéséről)

Előzmény:

Szakértők több esetben kifogásolták, hogy amikor a bíróság magát az intézetet vagy az irodát rendeli ki a szakvélemény elkészítésére, a bíró arra kötelezi a szakértőt, hogy az iratokat a bíróságon vegye át, jóllehet az ezzel kapcsolatos költségek elszámolására az intézet nem jogosult, és ilyen költségkerettel nem is rendelkezik. Különös jelentősége van a kérdés eldöntésének, amennyiben a szakértői intézet és a kirendelő hatóság nem ugyanabban a megyében van. Az is megtörtént, hogy amikor a szakértő nem vállalkozott az iratok helyszínen történő átvételére, az eljáró bíró rendbírsággal sújtotta.

Az alább ismertetendő jogszabályok szerint eltérő lehet a gyakorlat, amikor a szakkérdés eldöntéséhez intézetet illetve egyéni szakértőt rendel ki a bíróság.
Ez utóbbi ugyanis a költségek között elszámolhatja az utazással járó költségeket is, amelyek részét képezik a szakértői díjtételnek.

Az alkalmazandó jogszabályok

ˇ a Be. 100.§ (1) bek. b/ pontja a szakértőnek átadandó iratokat említ
ˇ a Be. 70.§ (1) bek. szerint (amely az íratok kézbesítését szabályozza) az iratok átadása (kézbesítése) történhet
o személyesen
o posta útján
o a bíróság kézbesítője útján
ˇ a Be. 70.§ (2) bek. szerint a címzett az iratokat a küldőnél is átveheti
ˇ az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988.(V.19.) IM rendelet 23.§ (4) bek szerint a kirendelő szerv lehetőleg már a határozatának meghozatala előtt gondoskodik arról - szükség szerint a kirendelendő szakértő vagy a szaktanácsadó előzetes bevonásával -, hogy a szakvélemény elkészítéséhez szükséges iratok, továbbá tárgyak és minták (a továbbiakban: tárgy), valamint az esetleges korábbi vizsgálat anyagai rendelkezésre álljanak

A jogirodalmi álláspont

A kirendelő határozatnak feltétlenül tartalmaznia kell a kirendelt intézménynek, vagy szakértőnek a megnevezését, a feladat teljesítéséhez szükséges adatokat esetleg mellékelve a büntető ügy iratait és a szakértő részére átadott iratok, vagy tárgyak megjelölését.
Gyakorta előfordul, hogy a szakértői vizsgálat tárgyát képező okiratokat és tárgyi bizonyítékokat nem lehetséges fizikai valóságukban a szakértőnek megküldeni akár terjedelmüknél, akár jellegüknél fogva. Ebben az esetben viszont a szakértőt fel kell hívni arra, hogy a vizsgálandó tárgyat hol, mikor és milyen körülmények között tekintheti meg. Ezzel egyidejűleg a hatóságnak a vizsgálandó iratot, vagy tárgyat őrző szervet, vagy személyt is értesítenie kell a szakértői vizsgálat várható időpontjáról.
(A hatályos Be. Kommentárja, KJK-Kerszöv)

Következtetések

A jogszabályok nem határozzák meg kötelező szabállyal, hogy milyen módon jutnak el az iratok a bíróságtól a szakértőhöz.
A Be. az átadást és a kézbesítést egymás mellett említi, bár a szakértőkkel kapcsolatos normáknál az „átadás” kifejezést használja, de a kézbesítési szabályoknál az átadás több formáját is egyenértékűen fogalmazza meg. Ezek szerint a bíróság személyesen, postai úton illetve kézbesítő útján juttatja el az iratokat a szakértőhöz. A gyakorlatban ez utóbbi két kézbesítési (átadási) módszer érvényesül, de arra is akad példa, hogy a bíró személyesen viszi el az iratokat a szakértőhöz.

Ezen szabályokból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az iratoknak a szakértőhöz való eljuttatása a bíróság, mint kirendelő szerv feladata.

Ehhez képest kisegítő szabály, hogy a szakértő az iratokat a kirendelő bíróságnál, mint küldőnél is átveheti, de erre a szakértő nem kötelezhető. Így természetesen nincs jogszabályi alapja annak, hogy amennyiben a kirendelés szakértői intézetnek, vagy irodának szól, és az iratok helyszínen történő átvételére nem vállalkozik, ezt a körülményt a bíróság mulasztásnak értékelje, és a szakértőt rendbírsággal sújtsa.
Amennyiben a bíróság az utóbbi átadási formát kívánja alkalmazni, akkor előzetesen erre a szakértőt fel kell hívnia, az ehhez való egyetértését be kell szereznie, és ez esetben pontos határidő megállapításával az iratokat a szakértő részére rendelkezésre kell bocsátania. Ha a szakértő az előbbiek szerint mégsem veszi át az iratot, akkor felmerülhet a mulasztása, eljárási kötelezettségének megszegése.

Kérem a Tisztelt Kollégákat, hogy a fentiek figyelembe vételével szíveskedjenek eljárni.