|
TARTALOMJEGYZÉK I. Alapvető rendelkezések (Be. I. Rész)
I. Alapvető rendelkezések (Be. I. Rész) A vád, a védelem és az ítélkezés elkülönülése (1.§) Ezen alapelv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény (kihirdetve az 1993. évi XXXI. törvénnyel) 6. cikkével is biztosított alapjogot rögzít, nevezetesen, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja…… A bírósági eljárás során a vád és a védelem tevékenységére az ügyfélegyenlőség az irányadó, melynek értelmében a bíróság előtti eljárásban a vád és védelem egyenlő jogokkal rendelkezik, jogaik a bizonyítás során is egyenlőek.
A 2. § (1) bekezdésében meghatározott vádat, ezen belül a közvádat az ügyész képviseli. A vádat képviselheti még a sértett, mint magánvádló, vagy pótmagánvádló. A fiatalkorúak elleni, valamint a katonai büntetőeljárásban a vádat akkor is csak az ügyész képviselheti, ha a vád képviselete egyébként a sértett, mint magánvádló jogkörébe tartoznék. Ha a bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok közvádas bűncselekményre utalnak, de az ügyész ezt nem látja megvalósultnak, és ezért nem emel vádat, ugyanakkor azonban a feljelentésben foglaltak kimerítik valamely magánvádra üldözendő bűncselekmény törvényi tényállását, a bíróságnak a büntetőeljárást a magánvád alapján le kell folytatnia (BK. 86. számú állásfoglalás). Az 1998. évi XIX. tövény 2. § (2) bekezdése értelmében a vád a bíróságot két irányban is köti. Kötve van a vád tartalmához a vádemeléstől kezdődően mind a személy, mind pedig a tényállás tekintetében. Ennek értelmében a bíróság egyrészt a vádat nem terjesztheti ki, másrészt a vádat köteles kimeríteni. A vád kereteit a leírt cselekmény, vagyis a vádban szereplő tényállás határozza meg. Ezt meghaladóan a bíróság nincs kötve ahhoz a jogi állásponthoz, a cselekmény jogi minősítéséhez és más indítványokhoz, amiket a vád tartalmaz.
Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A korábban hatályos jogszabályok lehetőséget adtak
az ügyésznek is két különböző büntetőjogi intézkedés alkalmazására.
Lehetősége nyílott megrovás intézkedés alkalmazására a Btk. szerint
akkor, ha a nyomozást a Btk. 28. §-ában meghatározott büntethetőséget
kizáró, vagy a Btk. 36. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető
ok miatt tagadták, vagy szüntették meg. Az ügyész számára biztosított
másik intézkedési lehetőség az volt, hogy a vádemelés elhalasztása esetén
az ügyész megállapíthatta, hogy a gyanúsított pártfogó felügyelet alatt
áll.
Az ártatlanság vélelméből következik az in dubio pro reo elv, miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A terhelt büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg jogerős bírói ítéletben, ha az kétséget kizáró módon bizonyított. Ellenkező esetben a vádlott felmentésére kell, hogy sor kerüljön. A szabad bizonyítás elvéből következik az is, hogy a hamis vádolásra történő figyelmeztetés elmaradása nem rekeszti ki a vádlott vallomását az értékelhető bizonyítékok köréből, hiszen a vádlott-társak terhelő vallomása bizonyítékként értékelhető abban az esetben is, ha kihallgatásuk alkalmával a Be. 117. § (4) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést elmulasztották.
A (2) bekezdés alanyi jogon rögzíti a szabadlábon védekezés jogát. Az eljáró hatóságok a védelem jogának kötelesek érvényt szerezni. E jog megsértése, vagy korlátozása az ügy érdemi elbírálására jelentős súlyú befolyással rendelkező eljárási szabálysértés. Abban az esetben, ha a törvény értelmében a védő részétele kötelező, és kirendelt védő a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróságnak tisztáznia kell, hogy a vádlott más védőt kíván-e meghatalmazni. Meghatalmazott védő hiányában a bíróság végzéssel védőt rendel ki, mely végzésből – több vádlott esetében egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a védő melyik vádlottnak a védelmét látja el. Ezek elmulasztása olyan feltételen eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi. A Be. 5. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy a védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező. A kötelező védelem esetei: 1) a Be. 46. §-ában rögzített esetekben
A büntetőeljárás sima gyanú alapján indul, míg a gyanúsítást csak alapos gyanú megléte esetén lehet közölni.
A nyomozás 2 éves határidejénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vádemelésnél a vádirat lefordítása a kétéves határidőbe beleférjen. Ha azonban mégsem elég e határidő, a vádiratot be lehet nyújtani, de haladéktalanul intézkedni kell a fordítás iránt.
43. § (2) bekezdés szerint a büntetőeljárás során eljáró hatóságoknak törekedniük kell a pontos tényállásra, amely ha időközben változik, azt közölni kell a gyanúsítottal és ugyancsak közölni kell a minősítést is. (2) bekezdés c./ pontja szerint a terhelt jogosult
arra, hogy megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre. Az (5) bekezdés szerint a Magyar Köztársaság területén
élő terhelt köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének
címét és annak megváltozását 3 munkanapon belül bejelenteni, ennek elmulasztása
esetén a terhelt rendbírsággal sújtható és az okozott költségek megfizetésére
kötelezhető. A védő (44.§) Új intézmény a Be-ben a vezető védő nevesítése. A hivatalos iratot kizárólag vele kell közölni. A 48. §-ban új szabályként került rögzítésre a terhelt részére költségmentesség engedélyezése. A 48. § (2) bekezdése szerint védőt kell kirendelni akkor is, ha a védelem nem kötelező, de a terhelt védő kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai mellett nem tud a védelméről gondoskodni. Költségmentességet ugyanakkor kötelező védelem esetén is lehet engedélyezni. A költségmentességet engedélyező eljárás t a polgári eljárás szabályai szerint kell lefolytatni. A polgári eljárásjogban a költségmentességet a bíróság az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltése után, a 6/1986. (VI.26.) IM rendeletben megállapított feltételek fennállása esetén kerül engedélyezésre. Ha a kötelező védelem megszűnik, akkor a védőt el kell bocsátani, de a gyanúsítottat figyelmeztetni kell, hogy kérheti védő kirendelését.
Új jogintézmény a Be-ben a segítő, aki a terhelt, a
tanú és a törvényben megállapított más személy érdekében jár el.
A bűnügyi költséget mindig az a hatóság engedélyezi,
amelynek eljárása során az felmerült. Az ügyész előlegezi az ügyész
és a nyomozási bíró eljárásában. II. A bizonyítás (Be. VII. Fejezet)
A bizonyítás eszközei (76.§) Az (1) bekezdés a korábbi szabályozástól eltérően a
bizonyítás eszközeit nem példálózó jelleggel, hanem taxatíve sorolja
fel. Mindez kötött bizonyítási rendszerré tette a büntetőeljárás bizonyítását.
A 77. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a bizonyítási cselekmények
végzésekor az emberi méltóságot az érintettek személyiségi jogait és
kegyeleti jogait tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy
a magánéletére vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra. Ugyancsak nem vehető figyelembe bizonyítékként a nyomozás határidejének lejárta után felvett bizonyítás eredménye. A tanúvallomás (79.§) A 79. § (1) bekezdése kitágította azt a kört, amelyek fennállása esetén tanú bizonyítást lehet felvenni azzal a szabályozással, mi szerint tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet. A 86. § (1) bekezdése rögzíti a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a kiskorú tanúkénti kihallgatásának garanciáit. Ez azt jelenti, hogy meg kell kísérelni más bizonyítási eszközzel pótolni a kiskorú vallomását. Természetesen ez abban az esetben nem lehetséges, ha a kiskorú tanú egyben a sértett is. A 88. § a kihallgatás szabályait rögzíti. Új elem, hogy a tanú először kérdésekre válaszol és csak ezt követően kerül sor az összefüggő vallomástételre.
Bővült a kötelező szakértői kirendelések köre, a 99.
§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A 105. § (6) bekezdése értelmében a szakértői díjat
a szakvélemény előterjesztése után nyomban meg kell állapítani. 111. § Más szakértő alkalmazása A szakvélemények közti ellentét esetén elsőként a két
szakértőt párhuzamosan kell meghallgatni. Ha ennek alapján sem tisztázható
az ellentét, az (5) bekezdés alapján újabb szakértőt lehet kirendelni,
aki csupán azt vizsgálhatja, hogy az eltérés mire vezethető vissza,
szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése illetőleg, hogy az ügyben
más szakvélemény beszerzése szükséges-e. III. A pótmagánvádló (Be. V. Fejezet) A büntetőeljárásról szóló módosított 1998. évi XIX. törvény ismét megteremti a pótmagánvádló jogintézményét. A bűnvádi perrendtartás idején működő jogintézménynek jelenlegi gyakorlatunkban előzménye nincs. A 2003. július 1. napján hatályban lévő törvény rendelkezései között elszórva találhatók meg a pótmagánvádlóra vonatkozó jogszabály helyek. Az egyes eljárási szakaszokban a jogalkotó – egyes esetekben visszautalásokkal – külön-külön foglal rendelkezéseket a pótmagánvádló fellépésére, képviseletére, illetve eljárására vonatkozóan. Az „új” jogintézmény jellegéből, valamint a szabályozás sajátosságából kifolyóan szükségesnek tartjuk egy olyan összefoglaló elkészítését, amely a teljességre törekedve a Be. teljes rendszeréből különböző szempontok szerint osztályozva kiemeli a pótmagánvádlóra vonatkozó rendelkezéseket. Ezáltal – az általunk „önkényesen” – meghatározott ismérvek alapján – áttekinthetővé válnak a pótmagánvádlóra vonatkozó jogszabályhelyek a gyakorlat alkalmazása során is. A csoportosítás meghatározása során alapvetően pótmagánvádló jogaira, képviseletére, valamint az egyes eljárási szakaszokban történő fellépésére koncentráltunk. Ennek megfelelően az alábbi felosztást tartottuk megfelelőnek: 1./ A pótmagánvádló fogalma, fellépésének általános
feltételei.
A pótmagánvádló jogintézményének fogalmát a Be. 53. §-a határozza meg. E szerint a sértett e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel. A pótmagánvádló tehát nem más, mint közvádas ügyben a vádat képviselő sértett, amennyiben az ügyész nem képviseli a vádat. A fogalom-meghatározás nyelvtani hasonlósága ellenére a pótmagánvádló semmilyen esetben sem tévesztendő össze a magánvádlóval, mivel az utóbbi – az eltérő szabályozás mellett – csak a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén képviselheti a vádat, a külön eljárás szabályai szerint. A pótmagánvádló ezzel szemben bármilyen közvádas ügyben – a törvényi eltérések mellett – az általános szabályok szerint képviseli a vádat. Mindezek alapján az előbb felhívott törvényhely rendelkezése szerint pótmagánvádló fellépésének általános feltétele ha: 1./ az ügyész, vagy a nyomozó hatóság a feljelentést
elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, A pótmagánvádló minősége – főszabály szerint – a sértett személyéhez kötött. A Be. 53. §-ának (2) bekezdése alapján azonban halála esetén helyére 30 napon belül – egyenesági rokona, házastársa, élettársa, vagy törvényes képviselője léphet.
A törvény tételes rendelkezései szerint a pótmagánvádlót az alábbi jogosítványok illetik meg: - Megelőzés esetén a pótmagánvádló is indítványozhatja,
hogy az a bíróság folytassa az eljárást, amelynek területén a bűncselekményt
elkövették, amennyiben az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt
ismertté válik. Ez az indítvány köti a bíróságot. (Be. 17. § (2) bekezdés) Vádemelés részbeni mellőzése esetén az ügyész kötelessége a határozatában a sértettet tájékoztatni arról is, hogy annak a cselekménynek a tekintetében mely miatt a vádemelést részben mellőzte, pótmagánvádnak van helye. (Be.221. §) A pótmagánvádló fellépése esetén az eljárás minden szakaszában lehetőséget kell biztosítani részére, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat megismerhesse, tanulmányozhassa. Mindez természetesen nem vonatkozik az iratoktól elkülönítve zártan kezelt iratokra, azokat ugyanis nem ismerheti meg. A bírósági eljárásban – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a pótmagánvádló az ügyész jogait gyakorolja. Ebben a körben jogában áll a vádlott személyi szabadságának elvonásával, vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés elrendelését indítványozni. (Be.236.§) A bírósági jegyzőkönyvekkel kapcsolatos jogosítványai az ügyész jogaival azonosak. A jegyzőkönyv elkészítésekor jelenlévő pótmagánvádló, illetve képviselője indítványozhatja valamely kifejezés, vagy kijelentés szó szerinti jegyzőkönyvbe vételét. Ennek elintézésére az általános szabályok irányadók. (Be.251. § (3) bekezdés) A próbára bocsátás megszüntetésével kapcsolatos egyesítésnek nem akadálya, ha a vádlottat korábban magánvádas ügyben bocsátották próbára, az újabb büntető ügyben azonban pótmagánvádló képviseli a vádat. Ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára és az újabb büntető eljárás magánvádra indul ellene, az ügyeket akkor lehet egyesíteni, ha az ügyész a vád képviseletét a magánvádlótól átvette. Ebben az esetben a bíróság az iratokat a vád képviselet átvételének megfontolása végett az ügyésznek küldi meg. Ez a korlátozás nem érvényesül, ha az újabb ügyben a vádat pótmagánvádló képviseli. (Be.265. § (3) bekezdés) Mindez tehát az jelenti, hogy az utóbbi esetben az ügyek egyesítésének elrendelése csak akkor lehetséges, ha az ügyész a magánvádlótól átvette a vád képviseletét, ennek megfontolása érdekében a bíróság az iratokat köteles az ügyésznek megküldeni, kivéve, ha az újabb ügyben a pótmagánvádló képviseli a vádat. Amennyiben a tárgyalás előkészítése során az ügyész a vádat elejti, ugyanakkor pótmagánvádnak van helye, a bíróság kötelessége, hogy 15 napon belül kézbesítse a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát. A bíróság a vádelejtés folytán csak akkor szüntetheti meg az eljárást, ha a sértett a kézbesítéstől számított 30 napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként. (Be.267.§(3) bekezdés) Amennyiben a pótmagánvádló törvényesen lép fel, úgy a hatóságok kötelessége az eljárást lefolytatni. (Be.312.§(6) bekezdés.) Az előbbieken túlmenően a fel nem sorolt esetekben a pótmagánvádlóra – értelemszerűen – a sértett, illetve az ügyész jogai az irányadóak.
- a magánvádló nem jogosult fellépni, ha a terhelt
büntethetőségét gyermekkor, vagy kóros elmeállapot zárja ki, továbbá
az elkövető halála esetén (Be.199 § (3) bekezdés) 4./ A pótmagánvádló képviselete: A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve ha természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. (Be. 56. § (4) bekezdés) Az előbbi rendelkezés az eljárás egész folyamán végig húzódik, tárgyalási szakban a képviselő távolléte feltétlen eljárási szabálysértést fog eredményezni. Abban az esetben azonban ha pótmagánvád emelésére több
személy jogosult, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el pótmagánvádlóként,
ha erről megállapodás nem jött létre a bíróság jelöli ki közülük a képviselőt.
(Be.58. § (2) bekezdés) Ennek a személynek képviselőkénti megjelölése
azonban nem mentesíti a hatóságokat az alól kizárólag ügyvéddel képviselt
pótmagánvádló fellépését fogadják el. A teljesség kedvéért szükséges utalni arra, hogy amennyiben
pótmagánvádló lép fel, úgy a tárgyaláson a védő részvétele is kötelező
a terhelt oldalán. (Be.242. § (1) bekezdés d./ pont) 5./ A pótmagánvádló képviselőjének díjazása: Bűnügyi költségnek minősül a pótmagánvádlónak az ügyben
felmerült készkiadása, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte, valamint
képviselőjének készkiadásai és díja akkor is ha azt az állam nem előlegezte.
(Be.74. § (1) bekezdés b./ és c./ pontja) A pótmagánvádló jogait szélesítő rendelkezése a törvénynek, mely szerint ha a magánvádló ügyvédi képviseletről azért nem tud gondoskodni, mert jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az ügyvédi munkadíjat előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, kérelmére a bíróság személyes költségmentességet engedélyezhet. Személyes költségmentesség engedélyezése esetén: a.) a pótmagánvádló kérelmére a bíróság képviselőként
ügyvédet, vagy ügyvédi irodát rendel ki, 6./ A bűnügyi költség viselése pótmagánvádló fellépése esetén: A pótmagánvádló és képviselője készkiadásának, valamint a képviselő díjának megfizetésére akkor kötelezi a bíróság a büntető ügy vádlottját, ha vádat a pótmagánvádló képviseli és a bíróság megállapítja a vádlott bűnösségét. (Be.340. § (2) bekezdés) Amennyiben viszont a vádlottat felmentették, vagy vele szemben az eljárást megszüntették, úgy az előzőekben megjelölt bűnügyi költségből azt a költséget, amely fellépése után keletkezett, a pótmagánvádló viseli. (Be.344.§) A másodfokú eljárásban a bűnügyi költség megállapítására, illetve viselésére eltérő rendelkezés nincs.
Amennyiben a nyomozás során a sértett által tett feljelentés elutasítására kerül sor, úgy a sértett a feljelentést elutasító határozat ellen, a nyomozás elrendelése iránt élhet panasszal a határozat közlésétől számított 8 napon belül, míg a megszüntető határozat vonatkozásában az eljárás folytatásának elrendelése iránt élhet panasszal szintén a határozat közlésétől számított 8 napon belül (198. § (1) és (2) bekezdés). Amennyiben az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a panaszt elutasítja, úgy ezt követően a sértett pótmagánvádlóként léphet fel. A feljelentés elutasítása esetén a fellépésének feltétele, hogy a hatóság határozata azon alapult, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, illetve büntethetőséget kizáró ok állapítható meg. (Btk. 22. §) A nyomozás megszüntetése setén pedig akkor van helye pótmagánvádló fellépésének, amennyiben a megszüntető határozat alapja a bűncselekmény hiánya, bizonyítottság hiánya, illetve ha büntethetőséget kizáró ok állapítható meg. (kivéve a kényszergyógykezelés elrendelésének szükségessége) Nincs helye azonban pótmagánvádlóként történő fellépésnek, amennyiben a büntethetőséget gyermekkor, vagy kóros elmeállapot zárja ki, illetve az elkövető halála esetén (Be.199. §) A pótmagánvádló fellépése ügyészi szakban: A Be. 229-től 233-ig terjedő része tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a feljelentést elutasító, vagy nyomozást megszüntető határozat elleni panasz elutasítását követően helye lehet a pótmagánvádló fellépésének. Az előző pontban említett szabályozást további feltételekkel egészíti ki a jogszabály. E szerint pótmagánvádló fellépésére akkor is lehetőség van, ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte. Ebben az esetben a sértett a részbeni mellőzést sérelmező panaszt elutasító határozat közlésétől számított 30 napon belül léphet fel pótmagánvádlóként. Fellépése esetén az ügyész kötelessége biztosítani, hogy az ügyészség hivatalos helyiségében az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat megtekinthesse. Fellépése esetén vádindítványt nyújt be a pótmagánvádló. Az 1973. évi I. törvény szabályaitól eltérően az új Be. rendelkezései alapján az ügyész minden esetben vádiratot terjeszt elő, vádindítvány benyújtására pedig a pótmagánvádló jogosult. Ezt az ügyben addig eljárt elsőfokú ügyészséghez kell beterjeszteni, amely azt az iratokkal együtt az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja. A vádindítvány az alábbi részekből áll: 1./ A vádlott személyi adatai A vádindítványban ugyanakkor meg kell jelölni azokat az indokokat is, amelyek alapján a pótmagánvádló a feljelentés elutasítása, nyomozás megszüntetése, vagy a vádemelés részbeni mellőzése ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozza. Ezen indokolásra vonatkozó egyéb utalást sem a törvény, sem a miniszteri indokolás nem tartalmaz. Az ügyészhez hasonlóan a pótmagánvádló a vádindítványban
illetékes bíróságként megjelölheti a terhelt lakóhelye szerint illetékes
bíróságot is, amennyiben így jár el, úgy az ügyészség az iratokat és
a vádindítványt ezen indítvány szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz
fogja továbbítani. A vádindítványt azonban el kell utasítani, ha: 1./ az elkésett, azaz a panasz elutasításától számított
30 napon belül nem kerül sor a pótmagánvádló fellépésére, Amennyiben a 2-es 3-as vagy 4-es pontokban foglalt hiányosságok miatt került sor a vádindítvány elutasítására, úgy a pótmagánvádló jogosult azt ismételten benyújtani, de csak az előzőekben megjelölt 30 napos határidőn belül. A bíróság eljárására az általános szabályok szerint vonatkozik az áttételről szóló rendelkezés meghozatala. A vádindítvány elfogadása esetén pedig köteles gondoskodni, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, illetve kényszerintézkedést rendelhet el. Amennyiben a bíróság a vádindítványt elfogadja, úgy jogosult a bíróságon a pótmagánvádló – értelemszerűen képviselője is – a nyomozás iratainak megismerésére, kivéve a zártan kezelt iratokat. Amennyiben a bíróság a vádindítványt elutasítja, úgy az ellen fellebbezésnek helye nincs. A bíróság ezen határozata annak sem akadálya, hogy a nyomozás folytatását rendeljék el. 9./ A pótmagánvádló fellépése tárgyalási szakban: A tárgyalási szakra vonatkozó rendelkezések alatt értelemszerűen a tárgyalás előkészítésére vonatkozó eljárást is érteni kell. Amennyiben az előkészítés során kerül sor a vád elejtésére, úgy a sértett az ügyész erre vonatkozó nyilatkozatának kézbesítésétől számított 30 napon belül léphet fel pótmagánvádlóként. Az előzőekben említettekhez hasonlóan a határidő elmulasztása miatt itt sincs helye igazolásnak. A pótmagánvádló vádindítványát a bírósághoz nyújtja be. Fellépése setén a 8. pontban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. A tényleges tárgyalás során a pótmagánvádló az előzőekkel egyezően akkor léphet fel, ha az ügyész a vádat elejtette. A törvény rendelkezik arról is, hogy amennyiben az ügyész a vád képviseletét a pótmagánvádlótól vette át, a vádat nem ejtheti el, de a vád képviseletétől elállhat. Ebben az esetben ha pótmagánvádló és képviselője jelen van, a tárgyalást folytatni kell, egyébként pedig a tárgyalást el kell napolni, új határnapot kitűzni, a pótmagánvádlót pedig érétesíteni kell arról, hogy a vádat ismét ő képviseli. (Be.311. § (2) bekezdés) A tárgyaláson történt vádelejtés esetén – amennyiben fennállnak a pótmagánvád feltételei – a bíróság kötelessége, hogy a tárgyalást elnapolja, és 15 napon belül kézbesítse a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát. Ennek kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult a sértett pótmagánvádlóként fellépni, ellenkező esetben a bíróság megszünteti az eljárást. Igazolásnak e határidő elmulasztása miatt sincs helye. Amennyiben sor kerül a pótmagánvádló fellépésére, úgy a bíróságnak a 8. pontban foglaltakhoz hasonlóan kell biztosítani a pótmagánvádló részére az iratok megismerését. A vádindítvány előterjesztésére az ügyben addig eljárt bírósághoz kerül sor és ennek benyújtásától kezdve kötelező a pótmagánvádló ügyvédi képviselete. Vádindítvány az előző pontban foglaltakon túlmenően azt az indokolást tartalmazza, amely a vádelejtés ellenére arra vezette a pótmagánvádlót, hogy az eljárás folytaását indítványozza. A vádindítvány elfogadására elutasítására, ileltve újabb vádindítvány előterjesztésére a 8. pontban foglaltak irányadóak. A bíróság kötelessége, hogy törvényes vádindítvány előterjesztése esetén a tárgyalást folytassa. A tárgyalás folytonosságára az általános szabályok irányadóak. Eltérő rendelkezést tartalmaz a törvény arra az esetre, ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik és az ügyész a vádat ezek közül csak egyikben, vagy többen, de nem mindegyikben ejti el. A pótmagánvádló akkor léphet fel fenti feltételek esetén, ha az ügy amelyben a vádat elejtették, elkülöníthető. Ebben az esetben kötelező az elkülönítésről dönteni. (Be.312. §) A tárgyalásra az előzőekben leírtakon túlmenően az alábbi szabályok irányadóak. A pótmagánvádló képviselője köteles a tárgyaláson részt venni. Ha ott nem jelenik meg és magát alapos okkal előzetesen nem mentette ki, a bíróság a tárgyalást a képviselő költségére elhalasztja, és őt rendbírsággal sújtja. Fellebbezés esetén az elsőfokú bíróság az iratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. (Be. 343. § (1) és (8) bekezdés) A jogorvoslat szabályai pótmagánvádló fellépése setén: Az előzőekben már utaltunk arra, hogy az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló a vádlott javára nem jelenthet be fellebbezést. A másodfokú eljárás szabályai lényeges eltérést nem tartalmaznak pótmagánvádló fellépése esetén. Mindebből az következik, hogy értelemszerűen az ügyészre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérés a nyilvános ülés esetén fordul elő. A nyilvános ülésen az ügyész részvétele ugyanis nem kötelező, a bíróság őt értesíti. Ugyanakkor azonban a pótmagánvádlót – ha idézésükre nem került sor – csupán értesíti. A két rendelkezés összevetéséből egyenesen következi, hogy a pótmagánvádló távollétében is megtartható a másodfokú bíróság nyilvános ülése. (Be.362. §) A perújításra vonatkozóan a törvény egyetlen rendelkezést tartalmaz, mely szerint a pótmagánvádló a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében terjeszthet csak elő perújítási indítványt. (Be. 395. § (1) bekezdés b./ pont) Felülvizsgálat esetén is csak a terhelt terhére élhet rendkívüli perorvoslattal a pótmagánvádló. E szerint kizárólag felmentés, vagy az eljárás megszüntetése setén jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani. (Be. 408. § I/B.) A felülvizsgálati eljárás általános szabályai szerint a Legfelsőbb Bíróság tanácsának elnöke az indítványt az alap ügy irataival együtt nyilatkozat tétel végett megküldi a Legfőbb Ügyészségnek, illetve a fellebbviteli főügyészségnek. Pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítvány esetében azonban csak abban az esetben kell az ügyészség nyilatkozatát beszerezni, ha az indítványt nem az ügyész nyújtotta be. (Be. 418. § (1) és (2) bekezdés) Végül a pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a pótmagánvádlónak is meg kell küldeni. (Be.419. § (3) bekezdés) A felülvizsgálati eljárásra, illetve a többi rendkívüli jogorvoslati eljárásra vonatkozóan eltérő szabályozás nincs.
|
