Általános tájékoztatás a polgári perekről és nemperes eljárásokról
(1.Az eljárás megindítása, 2.Hatáskör, 3.A pertárgy értékének meghatározása.,
4.Illetékesség, 5.Perképesség, 6.Meghatalmazottak, 7.Jogorvoslatok,
8.Végrehajtási eljárás, 9.Iratok másolása, iratbetekintés)
A magánvádas eljárás
Közigazgatási perek
Munkaügyi perek

1. az eljáró bíróságot,
2. a feleknek és képviselőiknek nevét és lakóhelyét,
3. a követelés jogalapját, valamint a követelésnek és járulékainak összegét, ingó dolog kiadására irányuló követelés esetében pedig a dolognak, valamint annak a pénzösszegnek megjelölését, melyet a jogosult a dolog helyett elfogadni hajlandó,
4. azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt tegyen eleget és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg,
5. azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett, ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen - ellentmondással élhet.

EllentmondásA fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetében három nap - alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztásnak vagy az összeg részletekben való megfizetésének engedélyezését kéri. Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem sem. Az ellentmondást eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél az eljárásban érdekelt. A kötelezettnek a követelésre az ellentmondásban nyilatkoznia kell, és elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket, valamint ezek bizonyítékait; okirati bizonyítékait eredetiben vagy másolatban csatolnia kell. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át.Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kellő időben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, de ellene esetleg perújításnak lehet helye.

b.) A keresetlevél benyújtása és kellékei:
A keresetlevélen fel kell tüntetni:

1. az eljáró bíróságot,
2. a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását (alperes, felperes),
3. az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával,
4. azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
5. a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem),
6. a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt-e folyamatban.

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni. Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell. Marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése végett van helye. Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt szolgáltatásokra is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem már a visszabocsátási kötelezettség lejárta előtt előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie. A számadási kötelezettség megállapítására irányuló, keresettel együtt kérheti a számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. A keresetlevélen az aláírást két tanúnak kell hitelesíteni a nevük és lakcímük feltüntetésével.Házasság felbontása iránti keresetlevél kellékei:

• a kereseti kérelmet a benyújtó fél a házastársának lakóhelye szerint illetékes bírósághoz vagy, a volt utolsó közös lakóhelyük szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.
• az eljárás illetéke 12.000 Ft., melyet illetékbélyegben kell leróni a keresetlevél első oldalára.
• a házasság felbontása iránti kérelmet (keresetet) 3 példányban kell benyújtani, a keresetlevelet benyújtó fél aláírását két tanúnak kell hitelesíteni, nevük, lakcímük megjelölésével, csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonat eredetijét, vagy hivatalos másolatát.
• a keresetlevélben meg kell jelölni, hogy a felek hol, mikor kötöttek házasságot, az utolsó közös lakács címét (csatolni kell, ha bérlemény, akkor a bérleti szerződést, kiutaló határozatot, ha közös tulajdon, vagy bármelyik fél kizárólagos tulajdona, akkor a tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi másolatát), megjelölni névvel, életkorral a házasság ideje alatt született gyermekeket (születési anyakönyvi kivonatuk csatolásával), illetve azt ha, nem született a házasságból gyermek.
• röviden le kell írni a házasság megromlásának történetét, valamint, hogy az életközösség mikor szakadt meg.
• ha a felek a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítással kérik, akkor nem kell leírni hogy kinek, milyen magatartása eredményezte a házasság megromlását, ebben az esetben meg kell egyezni, ha van, a közös gyermekek elhelyezéséről, arról, hogy mikortól és milyen összegű tartásdíj illetné meg a gyermekeket nevelő felet (pl.: havonta fix összeg, vagy a fizetés százaléka, vagy ez kombinálva) a másik fél milyen módon tartja a gyermekekkel a kapcsolatot, a házastársak utolsó közös lakásának használatát hogy szabályozzák (pl.: közös használat, melyek a kizárólagos és melyek a közös használatú helyiségek, bármelyik fél meghatározott megváltásáért felhagy a használattal), a házastársi közös vagyon megosztását tartalmazó tervet (a közös tulajdonú ingatlan közös tulajdonának megszüntetését nem kötelező kérni).

Gyermektartásdíj iránti keresetlevél kellékei:

• a gyermektartásdíj megállapításánál, megváltoztatásánál (felemelés, leszállítás a keresetlevelet a benyújtó fél választása szerint vagy annál a bíróságnál kell benyújtani, amelyik a gyermek lakóhelye szerint illetékes vagy annál, amely annak a személynek a lakóhelye szerint illetékes akinek a tartásdíj fizetésére kötelezését kéri; megszüntetést csak a tartásdíj fizetésére kötelezett személy lakóhelye szerint illetékes bíróságnál lehet kérni.
• a keresetlevél benyújtásánál illetéket leróni nem kell.
• a keresetlevelet 3 példányban kell benyújtani, a keresetet benyújtó fél eljárását két tanúnak kell hitelesíteni, velük, lakcímük megjelölésével, csatolni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának eredetijét, vagy hivatalos másolatát, ha megváltoztatást illetőleg megszüntetést kér a fél, akkor meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel a tartásdíj megfizetésének addigi módját és mértékét meghatározták (bíróság megnevezése és a határozat száma)
• meg kell jelölni, hogy milyen nevű és életkorú gyermek számára, milyen formában (fix összeg, a juttatások meghatározott százaléka, ezek kombinációja) és milyen időponttól (a keresetlevél benyújtásától maximum hat hónapra visszamenőleg lehet kérni) kéri a tartásdíjat megállapítani, agy megváltoztatni, amennyiben lehetséges összefoglalni mindazt, amit annak a személynek a jövedelmi, vagyoni viszonyairól tud, akiknek a tartásdíj fizetésére, a kötelezését kéri, illetőleg milyen változások alapján kéri a módosítását, megszüntetését (pl.: a gyermek befejezte tanulmányait.

C.) Eljárási illeték

Az eljárás megindításához a fizetési meghagyás iránti kérelmen, a keresetlevélen illetéket kell leróni illetékbélyeg formájában. A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke Az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint; fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 450 000 forint.
Az illeték lerovási kedvezmény szabályai

• Személyes illetékmentesség 1990. évi XCIII. tv. 5.§.
• Személyes költségmentesség Pp. 84-85.§ és 6/1986. (VI. 26.) IM. rend. 1. és 4-6.§.
• Személyes illetékfeljegyzési jog 1990. évi XVIII. tv. 60-61.§.
• Tárgyi költségmentesség 6/1986. (VI. 26.) IM. rend. 2-3.§.
• Tárgyi illetékfeljegyzési jog 1990. évi XCIII. tv. 62.§.

2.Hatáskör

A perek elbírálására a helyi vagy a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe.
A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:

1. azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt indítják meg,
2. azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak,
3. a szerzői és a szomszédos jogi perek - ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek és a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek,
4. a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek,
5. a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek, a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,
6. a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetek (pl. alapítvány) ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (pl. ügyész, miniszter) által, illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek,
7. a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek,
8. az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
9. a közigazgatási perek, a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó perek kivételével,
10. a sajtóhelyreigazítási perek,
11. a tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása iránt indított perek,
12. azok a megállapításra irányuló perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha a marasztalás kérhető lenne - meghaladná az a) pontban meghatározott értéket,
13. a 2. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek,
14. azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal.

Abban az esetben, ha valamelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

3. A pertárgy értékének meghatározása.

A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. II. A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni:

1. tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét,
2. munkaügyi perben - feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés - az egyévi átlagkeresetet, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét,
3. bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egy évi bér, illetőleg haszonbér összegét,
4. számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít,
5. dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét,
6. követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget,
7. végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják; az a) pont rendelkezései itt is megfelelően irányadók.

III. Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni. A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak.

4.Illetékesség (Illetékesség kereső)

Általános illetékesség:

Természetes személy esetén:
I. Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége nincsen megállapítva.
II. Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik.
III. Abban az esetben, ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy az alperes külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha a felperes nem természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg.
IV. Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével - és az általános illetékességi szabály az irányadó, - a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett.

Jogi személy esetén:
I. A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek - kétség esetében - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el.
II. Ha a jogi személy alperesnek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg.
III. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.
IV. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok elleni perekben a bíróság illetékességének megállapítására a fent leírtakat kell megfelelően alkalmazni.
b.)

Különös illetékességi okok
Mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a felperes a pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az alábbi előfeltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt is megindíthatja.
I. Vagyonjogi perekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik. A fegyveres erők és a fegyveres testületek nem hivatásos tagjainak a jelen §-on alapuló illetékességét állandó szolgálati állomáshelyük határozza meg.
II. Olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van, vagy amelynek területén az alperesnek lefoglalható vagyona található. Ha a vagyon követelésből áll, a pert az alperes adósának lakóhelyén, ha pedig a követelést valamilyen dolog biztosítja, azon a helyen is meg lehet indítani, ahol ez a dolog van.
III. Külföldi jogi személyek ellen az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi jogi személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi jogi személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes.
IV. A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható
V. A gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
VI. Azok a perek, amelyek ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatók.
VII. A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani.
VIII. A kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett.
IX. A váltóra alapított per a váltó fizetési helyének bírósága előtt is megindítható.
X. A mellékkötelezettet a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is lehet perelni, amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes.
c.) Kizárólagos illetékesség
Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). Ilyen kikötéssel a felek élhetnek

• írásban;
• szóban, írásbeli megerősítéssel;
• olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy
• nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.

A kikötött bíróság a felek eltérő megállapodása hiányában kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. Ha a perre nem az a bíróság illetékes, amelyik a keresetet (kérelmet) jegyzőkönyvbe vette, a jegyzőkönyvet az illetékes bírósághoz kell áttenni. Folyamatban levő perben szóbeli kérelmeket - feltéve, hogy a törvény másként nem rendelkezik - jegyzőkönyvbe mondani a perbíróság, továbbá a fél lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság előtt lehet; az előző bekezdések rendelkezései egyébként ilyenkor is megfelelően irányadók.

5.Perképesség

A perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha személyesen nem lép fel. Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel.

6.Meghatalmazottak

Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. Több személy részére adott meghatalmazás esetében a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy perbeli cselekménynél azonban csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.

A perben meghatalmazottként eljárhat:

1. a félnek a Pp. 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója. Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa),
2. a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja,
3. az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
4. állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.) ügyintézője az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben,
5. a helyi önkormányzat képviselő-testületének, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatnak a tagja, a jegyző, a főjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója, ügyintézője a helyi önkormányzatot, kisebbségi önkormányzatot, továbbá azok szerveit érintő perekben; a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal ügyintézője a hivatalt érintő perekben,
6. a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben,
7. az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható,
8. a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben,
9. a gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben, a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja,
10. akit erre külön jogszabály feljogosít.

Nem lehet meghatalmazott:

1. aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
2. akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott;
3. akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

Kötelező a jogi képviselet:

1. az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,
2. törvényben meghatározott egyéb esetben.

A meghatalmazás kellékei:
A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A teljes bizonyító erejű magánokirat a meghatalmazó által kézzel írt és aláírt, vagy a más által, illetve géppel írt okiratot saját kezűleg aláírta, valamint két tanú az okiraton az aláírásával (név, lakcím) tanúsítja, hogy előttük írta alá, vagy az aláírást a magáénak ismerte el. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat.

7.Jogorvoslatok

A polgári eljárásban különbséget lehet tenni rendes- és rendkívüli jogorvoslatok között. Rendes jogorvoslat a fellebbezés, míg rendkívüli a felülvizsgálat iránti kérelem, valamint a perújítás. Addig, amíg a fellebbezés a jogerőre nem emelkedett határozatokkal szemben érvényesíthető, addig a rendkívüli jogorvoslatok a jogerős határozatokkal szembeni jogorvoslat.

I.) Fellebbezés.)

Fellebbezéssel megtámadható határozatok:
I.Az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.
II.Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.
b. Nincs helye fellebbezésnek:a.) az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi.
c.) A fellebbezés határideje, tartalma és halasztó hatálya:A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, váltóperekben három nap. Rendes jogorvoslat a fellebbezés, melyet az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Az illeték általános mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900000 forint. A házasság felbontására irányuló perben a fellebbezés illetéke 8000 forint. A különleges eljárások tételes illetékét a Polgári Kezelőirodán kifüggesztett tájékoztató tartalmazza.
II.) Felülvizsgálat iránti kérelemA másodfokú bíróság jogerős ítéletével szemben fellebbezésnek nincsen helye, legfeljebb - jogi képviselővel eljárva - a másodfokú határozat felülvizsgálata kérhető a határozat közlésétől számított 60 napon belül. A felülvizsgálat iránti kérelmet kettővel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.Az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb
2 500 000 forint; végzés elleni felülvizsgálat esetén az ítélet elleni felülvizsgálati illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.
III.) Perújítás iránti kérelemA fél a jogerős ítélet ellen perújítással élhet, ha oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna vagy, ha arra hivatkozik, hogy az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt - a törvény ellenére - lett pervesztes illetve akkor, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. Mindhárom esetben azonban csak akkor élhet a fél perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette. A perújítási kérelem a határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül terjeszthető elő, illetőleg ha a perújítási ok később jutott a tudomásra, e határidőt a tudomásszerzéstől kell számolni. Öt év eltelte után azonban perújítás kezdeményezésének nincs helye.A perújítási eljárás illetékre a kereseti illeték szabályai az irányadók

8.Végrehajtási eljárás

A határozat jogerőre emelkedését követően a megítélt követelés végrehajtás útján érvényesíthető. A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

1. kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
2. jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
3. a teljesítési határidő letelt.

A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

1. a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
2. annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

a.) a végrehajtás iránti kérelem benyújtása:
A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor:

1. az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá
2. az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell. Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlan-nyilvántartási adatokat.

A végrehajtási kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni. Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni.

I. végrehajtási lap kiállítása:
Az elsőfokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

1. a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,
2. a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,
3. a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

II. A kijelölt bíróság végrehajtási lapot állít ki:
a) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban: helyi bíróság),
b) a bíróság fegyelmi bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak pénzbírság, eljárási költség és kamarai tagdíj megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság,
c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
d) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság, illetőleg Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság),
e.) A végrehajtási eljárás illetéke:A végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint.

9.Iratok másolása, iratbetekintés

• A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot kizárták, lemásolni, vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

Nincs alanyi joga például a tanúnak, a tolmácsnak, arra, hogy az iratokba betekintsen, arról másolatot kérjen, vagy feljegyzést készítsen.

• Iratbetekintésre bíróság elnöke engedélyt adhat, ha a kérelmező igazolta az ehhez fűződő jogi érdekét.

(A bíróság elnöke engedélyezheti az újságíróknak is az iratbetekintést. Az engedély csak akkor adható meg, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményes lefolytatását, a tárgyilagos döntést, az állampolgárok személyhez fűződő jogait, és ha az ügy tárgyalásáról a nyilvánosságot nem zárták ki. Amennyiben a jogvita magánszemélyek között volt vagy van folyamatban, a perben részt vevő valamennyi fél hozzájárulását be kell szerezni).

• Az iratbetekintés és másolatkérés a bíróság kezelőirodájában, és ügyfélfogadási idő alatt gyakorolható.

• Az általános - elnöki engedélyhez nem kötött - esetekben a kezelőiroda a jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. a felvilágosítást kérő személyazonosságát személyi igazolvánnyal - ügyvéd esetében ügyvédi igazolvánnyal, jogtanácsos esetében pedig a munkáltató igazolvánnyal - kell igazolni.

• Az iratmásolat után meghatározott mértékű illetéket kell fizetni. A bíróság, valamint büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat a bírósági eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Illetékmentes az a hiteles vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradékért, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iratok változás nem történt 1000 forint illetéket kell megfizetni.

A magánvádas eljárás feljelentés alapján indu
1. A feljelentésben kell megjelölni, hogy ki (kik) ellen kívánják a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentőnek nem a feljelentett személy pontos adatainak ismernie, és azokat a feljelentésben leírnia, az azonban lényeges, hogy az érintett személy valamilyen módon megjelölésre, körülírásra kerüljön. A feljelentésben elő kell adni még, hogy a feljelentő milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását.- A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. - A feljelentést a sértett, vagy a feljelentés megtételére meghatalmazással rendelkező képviselő teheti meg, jogi képviselet nem kötelező. A jogai érvényesítésére bármely okból képtelen és képviselővel nem rendelkező magánvádló képviseletére a bíróság pártfogó ügyvédet rendelhet ki. - A magánvád alapján folyó büntetőeljárás illetékköteles. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 52. § (1) bekezdése szerint a feljelentés illetéke jelenleg 5.000 Ft. Ha az ügyben több feljelentő szerepel, mindegyikük külön köteles a fenti illetéket megfizetni, függetlenül attól, hogy egy beadványban tettek-e feljelentést, vagy külön indult ügyek egyesítésére került sor. Ha azonban ugyanannak a feljelentőnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követően csupán egyszer kell az illetéket megfizetni. Amint az a fentiekben is megállapítható, az illeték fizetésének kötelezettsége a vádhoz - helyesen a magánvád tényéhez - kötődik. Ebből egyrészt az következik, hogy viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön-külön kell megfizetnie a magánvádlónak és a viszonvádlónak. -
A sértett mint magánvádló képviseli a vádat az alábbi bűncselekmények esetén: könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés (a sértett halála esetén helyébe 30 napon belül hozzátartozója léphet).  - Amennyiben a bíróság a feljelentés alapján egyéb intézkedést nem test személyes meghallgatásra idézi a feljelentőt és a feljelentettet. A személyes meghallgatásról (és annak eredménytelensége esetén a későbbi tárgyalásról) ha a feljelentő úgy marad távol, hogy a távolmaradását a meghallgatást megelőzően nem menti ki, illetőleg, ha a feljelentés óta bekövetkezett lakcímváltozása miatt a bíróság nem tudja idézni, akkor a bíróság az eljárást megszünteti. Ezen személyes meghallgatás során a bíróság a megjelent feleket megpróbálja kibékíteni, ennek eredménytelensége esetén az eljárás egy következő időpontban tárgyalással folytatódik, ahol az eljárás során a magánvádló kötelessége annak bizonyítása, amit a feljelentésben állított. A magánvádló a személyes meghallgatás során a feljelentést visszavonhatja, illetőleg a későbbiekben az általa képviselt vádat ejtheti, mindkét esetben ezt követően az eljárás megszüntetésére kerül sor.

Közigazgatási perek

közigazgatási határozatok elleni jogorvoslat:

• a közigazgatási szerv határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet kérni a határozat bíróság általi felülvizsgálatát,

(a 30 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemmel lehet élni a határidő leteltét követő 15 napon belül, ha a mulasztás csak később jut az ügyfél tudomására, vagy később szűnik meg az akadály, ami miatt a határidőből kicsúszott, akkor az igazolási kérelem előterjesztésére a 15 napos határidő a mulasztásról való tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály (pl.: külföldi tartózkodás, betegség) megszűnésétől kezdődik. A határozat kézhezvételét követő 30 napos határidő elmulasztásakor, ha e határidőtől számítva több mint három hónap eltelt már nem lehet igazolási kérelemmel élni. Az igazolási kérelemben meg kell jelölni azt az okot, ami miatt elmulasztotta a határidőt az ügyfél.)

• felülvizsgálati kérelem (kereset) benyújtásának akkor van helye, ha az elsőfokú határozat ellen az ügyfél már fellebbezett és a felettes közigazgatási szerv a fellebbezést elbírálta, illetőleg, ha a határozat ellen fellebbezés kizárt,
• a felülvizsgálat iránti kérelmet (keresetet) mind az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervhez, mind az első fokon határozatot hozó közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes megyei/fővárosi bírósághoz be lehet nyújtani,

(ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv székhelye Budapest területén van, akkor a közigazgatási határozat felülvizsgálatára a Fővárosi Bíróság lesz illetékes)

• a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a sérelmesnek tartott határozatot (az azt hozó szerv nevével és az ügy számával), illetve azt, hogy az ügyfél milyen okok alapján kéri a határozat felülvizsgálatát, a bírósághoz benyújtott kereset esetén lehetőség szerint csatolni kell a határozat egy példányát, vagy a határozatot pontosan meg kell jelölni.

(Csak a közigazgatási ügy érdemében hozott határozat ellen lehet jogorvoslattal bírósághoz fordulni, így pl. ha a közigazgatási szerv felfüggeszti az eljárását, vagy részletfizetés iránti kérelmet elbírálja, nem lehet a határozat bírósági felülvizsgálatát kérni.A keresetben az ügyfél megjelölheti a bírósági felülvizsgálat kérésének indokaként azt, hogy a közigazgatási szerv döntését valamilyen okból sérelmesnek tartja, vagy azt, hogy a közigazgatási szerv eljárását, melynek során döntést hozott valamilyen okból sérelmezi, illetőleg azt, hogy a közigazgatási szerv a döntése alapjául megjelölt jogszabályt tévesen értelmezi.)

• a közigazgatási perekben az ügyvédi képviselet nem kötelező,

• a közigazgatási perek tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esnek, az eljárási illetéket előre nem kell megfizetni. Arról, hogy az eljárás befejezését követően mekkora összegű illetéket és kinek kell megfizetni a bíróság dönt.
  
• amennyiben a közigazgatási határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a közigazgatási határozat az eljárás bíróság előtti jogerős befejezéséig nem hajtható végre sőt, ha a közigazgatási szerv a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánította, a bíróságtól a felülvizsgálati kérelemmel együtt lehet kérni a közigazgatási határozat felülvizsgálatának felfüggesztését.

Munkaügyi perek

• a munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.

• A munkaviszonyból eredő igényt nem a munkáltatói jogkör gyakorlójával, hanem a jog és perképességgel rendelkező munkáltatóval szemben kell érvényesíteni.

(pl.: a bölcsődei dolgozónak, illetve az általános vagy középiskolai tanárnak nem az önkormányzat, hanem a bölcsőde vagy az iskola ellen kell a pert megindítania)

• a munkaügyi perekben az ügyvédi képviselet nem kötelező,

• a munkaügyi perek, a felek jövedelmi és vagyoni viszonyaitól függetlenül, költségmentesek. A peres felek csak tárgyi illetékfeljegyzési jogra jogosultak.
  
• - a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásával kapcsolatos,
  
• - a vezető állású munkavállalót a polgári jog szabályai szerint terhelő kártérítési felelőssége miatt indult,
  
• - végkielégítés iránti per, de csak a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az igény a minimálbér hússzorosát meghaladja.

(A tárgyi költségmentes munkaügyi perben a munkáltató, pervesztessége esetén - illetve annak arányában - köteles megfizetni az állam által előlegezett költséget, továbbá - személyes költségmentesség hiányában - az államnak járó illetéket is. Amennyiben azonban az ilyen perben, az annak tárgyát képező kár bűncselekményből vagy szabálysértésből származott - pervesztessége arányában - a pervesztes felet kell kötelezni az állam által előlegezett költség és meg nem fizetett illeték megtérítésére .)

• A bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti. A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. Ha az ügy természete vagy bonyolultsága megkívánja, a bíróság az alperest az idézéssel együtt rövid határidő kitűzése mellett felszólíthatja, hogy a keresetlevélre írásban nyilatkozzék, ilyenkor azt kell előadni, hogy miért nem ért egyet a számára megküldött keresetlevélben foglaltakkal.

• Munkaügyi pernek (jogvitának) csak a munkaviszony vagy az azzal egy tekintet alá eső jogviszony alanyainak vitája minősül, amennyiben az igény, az ilyen jogviszonyból származó jog, illetve kötelezettség elbírálására irányul. Ekként a munkaügyi perek körébe tartozik :a munkavállaló (vezető állású munkavállaló), a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltató, a köztisztviselő , a szakszervezet és a közigazgatási szerv a közalkalmazott, a szakszervezet és a munkáltató, a bíró, ügyész, bírósági, - ügyészségi dolgozó, a szakszervezet és a bíróság, ügyészség között a munkaviszonyból - illetve a fentiek szerint ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyból - származó igény, vagy az adott jogviszonyra irányadó jogszabályt sértő intézkedés illetve mulasztás miatt indult per.

• A felmondás jogszerűségének bizonyítása rendes és rendkívüli felmondás esetén egyaránt a munkáltatót terheli. Ha a perben vitás, hogy a munkáltató kifizette-e a munkavállaló munkabérét és üzem-anyagtérítését, ennek bizonyítása a munkáltatóra hárul. A túlmunkadíjat igénylő munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a munkáltató által fizetett túlórákon felül többletet teljesített illetve, hogy a munkáltató helytelen számítást alkalmazott.