A budapesti törvénykezési épület

A budapesti királyi törvényszékek eddig a város különböző részeiben bérházakban voltak elhelyezve. A város fejlődésével mindinkább növekedő forgalom elodázhatatlan szükségé tette, hogy a törvényszékek számára is állandó otthon épüljön. Már boldogult Pauler Tivadar igazságügyi miniszter megindította az erre az ügyre vonatkozó előmunkálatokat, s a törvénykezési épület építése számára a Vámház-körúton lévő régi Sóház-telket tűzte ki. Mivel azonban ez a telek mind fekvése, mind terjedelme folytán a célba vett épület számára nem volt kielégítő, hivatalbeli utóda : Fabiny Teofil igazságügyi miniszter, ezt a Sóház-telket fölcerélte  az V. kerületben levő, az Alkotmány-, Markó-, Koháry- és Sólyom utcák által  bekerített, s a fővárosi tulajdonát

képező telekcsoporttal, mely 2975.60 -ölnyi terjedelme és szabad fekvése folytán az első fokú kir. törvényszékek, valamint egy-két járásbíróság számára emelendő épületre megfelelőnek mutatkozott. Az épület tervezésével és a művezetéssel e cikk rója volt megbízva; az építés 1888. évi április hó 19-én vette kezdetét. Az a tapasztalás, melyet szerző a Markó-utcai Reáliskola építése alkalmakor az alapvetés tekintetében szerzett, szükségessé tette a törvénykezési épület talajának előzetesen való megvizsgáltatását. Az e végből ásott 14 kútakna kiderítette, hogy a terület egész kiterjedésében - részben még erjedésben levő - házi szeméttel feltöltött 2.0-4.5 m vastag réteg létezik. Ez a házi szemét már hygienikus szempontból sem levén otthagyható, kiemeltetett, s az épület egész kiterjedésében, az alapfalak rakása után (melyek a Duna 0 pontja fölött +3,5 m magasan levő kavicsrétegre helyezvék) száraz homok-feltöltés alkalmaztatott melyre az épület helyiségei alatt még egy 0.24 m vastag betonréteg van fektetve.

Az építési program szerint az épületben a következő törvényszékek és bíróságok 
voltak elhelyezendők:
 Pesti kir. büntető járásbíróság.
 A budapesti kir. törvényszéknek mind polgári, mind büntető osztálya.
 A budapesti kir. ügyészség a vizsgálat alatt levő foglyok számára szolgáló fogházzal.
 A budapesti kir. kereskedelmi és váltó-törvényszék.
 Az V. ker. kir. járásbíróság és végrehajtók.

Hogy ez a pincesor az udvarokból is lehetőleg sok világosságot kapjon, az udvarok szintje 1.20 m-rel az utcai gyalogjáró szintje alá van helyezve, s így a pincesor padlójával egyenlő magasságba került.

 A földszinti alaprajzban (II. tábla) foglalt bejárók elhelyezése egyúttal az egyes törvényszékek és bíróságok elhelyezési módját is jelöli, minthogy ezek az épület négy oldalán fekvő bejárók környékében vannak csoportosítva.

Az Alkotmány-utcai épületrész főbejárója és folytatásában egy nagy háromkarú félkör alakú lépcső, a kir. törvényszék polgári osztályához és a kereskedelmi és váltó-törvényszék helyiségeihez vezet. Az előbbi a jobb, az utóbbi a bal szárnyt foglalja el.

A Markó-utcai főbejáróés a vele kapcsolatos két főlépcső a kir. törvényszék büntető osztályához, illetőleg a kir. ügyészséghez vezet; ez a bejárás azonkívül a kir. büntető járásbíróságnak is szolgál, melynek helyiségei ennek az épületrésznek a földszintjébe vannak beosztva.

A két oldalnézet középtengelyében elhelyezett bejárók közül a Koháry-utcai az V. kerületi járásbírósággal, a Sólyom utcai pedig a telekkönyvi hatósággal való közlekedésre szolgál. Ez utóbbi hivatal a budapesti kir. törvényszék polgári osztályához tartozik ugyan, de nagy látogatottsága miatt külön bejáróra volt szüksége. E leírt módon csoportosulnak az egyes törvényszékek hivatalos helyiségei a többi emeleteken is, úgy hogy egyes részeik a földszinttől kezdve egymás fölött folytatódnak.

Az épület utcai szárnyain kívül még belsejében is van két szárnyépület. Az egyik a Sólyom- és Koháry-utcai szobasorokat köti össze és többnyire levéltárak foglalnak benne helyet; a másik pedig a T alakban épült fogház; így az épület belsejében négy udvar keletkezett.

Az egyes törvényszékekhez tartozó helyiségek egymás között való előnyös csoportosítása szempontjából szükséges volt az utcai helyiségek láncolata mögé még egy 4 m széles udvari sort és mögéje közlekedő folyosót építeni. Az udvari helyiségekbe kizárólag a nagy mennyiségben követelt várótermek, előszobák és a szolgák tartózkodására szolgáló helyiségek osztattak be, hivatalos szobák teljes kizárásával, amelyek csakis elsőrendű világítással ellátott helyekre jutottak. A váróhelyiségek előtt körülfutó folyosó 2.30 m széles, ablakai átlag 1.70 m szélességgel 3.40 m magasak.

Az egyes emeletek belül mért magassági méretei a következők: 
pincesor 3.40 m
földszint 4.56 m
I. emelet 4.40 m
II. emelet 5.20 m
III. emelet 4.00 m

A két főhomlokzatban kiemelt közép épületrészekben a bejáró csarnokok fölött tárgyalási termek létesítettek és pedig az Alkotmány-utcai fő kiszökellésben az I., II. és III. emeleten egy-egy a kir. törvényszék polgári osztálya részére, a Markó-utcai fő kiszökellésben az I. emeleten egy végtárgyalási terem a kir. törvényszék büntető osztálya részére, fölötte a II. és III. emeletet összefoglaló magassággal az  esküdtszéki nagy tárgyaló terem. Az utóbb nevezett törvényszék részére az oldalszárnyban még három végtárgyalási terem van elhelyezve.

Minde termek a szükséges mellékhelyiségekkel - milyenek: visszavonulásra szolgáló szobák a bírók, ügyvédek, szakértők részére, tanúk, vádlottak szobái és a közönség részére előtermek illetőleg, várótermek - közvetetlen összeköttetésben vannak.

A tárgyalási termek következő kiképzést nyertek: az ablakok és ajtók, valamint kereteik kemény fából készültek egyszerű faragott díszítéssel, a falak körül ablakmagasságig keményfaborítással; a bírák, vádlók és védők részére külön emelvény, s rajta sorompóval elkülönítve állandó asztalok létesíttettek; a hallgatóság részére szintén el van az emelkedő padozatú tér különítve, külön elrekesztéssel az ügyvédi kar és az újságírók részére, írópadokkal és zárható fiókokkal.

Az esküdtszéki tárgyalási terem gazdagabb kiképzést nyert; nagysága hosszban 15.75 m, szélességben 12.50 m. magasságra 9.45 m. Homlokoldalán három nagy, színes üvegekkel ellátott ablak világítja, melyek 3.00 m szélesek és 6.00 m magasak; evvel szemközt fekszik a III. emeleti folyosóról nyíló három páholynyílás hasonló kiképzéssel. A nagy ablakok a bírói pódium fölött 2.00 m magasságban állanak s így az előttük elhelyezett bírósági ülőhelyek léghuzatmentesek. Beosztása elvben ugyanolyan, mint a kisebb tárgyalási termeké, t. i. egyoldalt a bíráskodók emelvénye, vele szemben a közönség amphitheatrális ülőhelyei.

A bírói emelvény a padozatnál 0.45 m-rel magasabb; középen foglal helyt a bírói asztal, az elnök részére még külön 10 cm magas emelvénnyel, tőle balra a terem hosszú oldalán két sorban az esküdtek ülései; ezekkel szemben a másik hosszú oldalon a vádló és védő ügyvédek elkülönített rekesztéke, alattuk a vádlottak padjával. Az esküdtek - illetőleg az ügyvédek - és a bírák emelvényei között jobbra a királyi ügyész, balra a jegyzőasztala áll; a bírói asztal előtt, valamivel lejebb, a padozat fölött 15 cm magasan áll még a tolmács külön asztala.

A közönség részére kiosztott emelvényes helyek a teremben a többitől teljesen el vannak különítve és a hozzájutás csak a terem előtti - ingóajtókkal elkülönített - folyosórészből történhetik. Az első két, írópadokkal ellátott, korlátajtóval elzárható padsor az ügyvédeknek és újságíróknak van elkülönítve összesen 40 üléssel; a többi sor ülőpadjaiban 60 személynek van helye. A három páholyt egyenkint 7, összesen 21 személy használhatja.

Áttérve e terem egyéb belső kiképzésére, megemlítendő, hogy a mennyezet vasszekrénytartók közé fektetett csapos gerendákkal készült, alatta faszerkezetű fiókos tükörboltozat van gazdag szobrászdíszítéssel.

A fal alsó tölgyfaburkolata és a boltozat közötti falpillérek sárga mesterséges márványból készültek, a síkok márványporral kevert gipszvakolattal vannak bevonva. A két hosszú falon, a boltozattal összevont architekturával keretezve Feszty Árpád festőművész festett 3-3 freskóképet, melyek az igazságszolgáltatás történetét ábrázolják. A bírói emelvény fölött gazdagon kiképzett fülkében a király ő Felsége mellszobra áll. A fehér carrarai márványból készült mellszobor Strobl Alajos tanár műve. A terem világítását a mennyezeten levő két Siemens-lámpa, egyenkint 800 gyertyaerejű világító képességgel, továbbá 6 háromlángú oldalfalkar és a bírói asztalon álló kandelaber szolgáltatja. A fűtést (alacsony nyomású gőzfűtő-rendzser) a teremben négy helyen célszerűen elhelyezett fűtőtest eszközli, s a fűtéssel kapcsolatban gondoskodva van hathatós szellőztetésről is.

Az épület szerkezetét és a felhasznált anyagokat illetőleg fölemlítendő, hogy valamennyi födém - a padlás-emelet kivételével - sínboltozattal készült, minden terem, munka- és váró-helyiség padozata tölgyfa, a folyosók talajburkolata pedig terazzo. A födélhéjazat angol pala. A hivatalos helyiségek kályhatűtéssel, a nagy terem és a fogház pedig központi fűtéssel vannak ellátva.

A fogház-épület, mint már említve volt, a Markó-utca felőli oldalon T alakban épült oly módon, hogy a három végpontján elhelyezett lépcsőkkel szoros összeköttetésbe van hozva a főépülettel, egyszersmind azonban tőle e három helyen vasajtókkal teljesen el is zárható. Az emeletmagasságok a fogház-épületben tetemesen különböznek a főépülettől, minek következtében lehetésgessé vált afogházat öt emeletre osztani. Ez az öt emelet azonban még mindig nem éri el a főépület három emeletének magasságát és így az utolsó emeletmagasságban tetemesen kitágul a fogházat környező három udvar, ami a világítást és a levegő szolgáltatását még könnyebbé teszi.

A belső beosztás alapelve az, hogy az egyes cellák ajtai egy, minden emeleten átmenő, üvegfedésű és emeletenkint folyosóval ellátott udvarra nyíljanak; az alaprajz T alakjának megfelelően két ily egymáshoz derékszögletben álló udvar létesíttetett, melyek keresztező vonalában fekszik a belső közlekedésre szolgáló lépcső.

Valamennyi helyiség központi, alacsony nyomású gőzlégfűtéssel van ellátva. A levegő-csatornák működése, melyek a közfalakban vezetik a meleg levegőt az egyes cellákba, az alsó földszinten tetszés szerint szabályozható. Az alapul vett hőmérséklet a belső helyiségekben 20 C., a közös üvegfedelű udvarokban 16 C.

Az alsó földszint a szükséges gazdasági és fűtő célokra szolgáló helyiségek elhelyezésére van fordítva és pedig itt van: a főző konyha, mellette éléskamrával és a tálaló helyiséggel, mely utóbbiból kettős ételfelhúzó közlekedik az egyes emeletekre; továbbá a mozgó-konyha, mellette a gőzruhaszárítóval és a fertőztelenítő gőzkemencével; végre itt van elhelyezve a kazánház és fűtőszoba, fürdők férfiak és nők számára zuhogókkal. A bejárás mellett van egy hivatalos orvosi szoba, továbbá egy férfi- és egy női dolgozó terem.

Letartóztató helyiségek csak az emeletekben vannak és a földszinttől kezdve a beosztás minden emeleten ugyanasz; a cellák nagy része 3 személyre szükséges térfogattal volt tervezendő; vannak azonkívül cellák 1-4 és 6 személyre.