Döntvénytár, a Fővárosi Bíróság határozatai


GAZDASÁGI KOLLÉGIUM
Anyagi jogi jogesetek / Eljárásjogi jogesetek

ANYAGI JOGI ESETEK


1.
A közfeladat fogalma nem szűkíthető le a hatósági jogkör gyakorlására. Az állam vagyonával gazdálkodó és azt kezelő szerv közfeladatot lát el, s mint ilyen, az adatvédelmi törvény hatálya alatt áll. Az adatvédelmi törvény hatálya alatt álló szerv üzleti titokra hivatkozással nem tagadhatta meg a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalát a Ptk.81.§.(3) bekezdésének módosítás előtti szövege alapján sem.
(1.Gf.75.007/2004 - PKKB. G.301.805/2003)

2.
Vételi jog gyakorlása esetén a tulajdonjog csak a birtokba adással száll át a vételi jog jogosultjára, de a vételi jog közlésének időpontjában a tulajdonos rendelkezési joga megszűnik a dolog felett, s a dolog kikerül a tulajdonos végrehajtható vagyona köréből.
(l.Gf.75.329/2004 – PKKB.G.302.954/2003)

3.
A használat és a hasznosítás korlátozásáért kártalanítás jár akkor is, ha az idegen ingatlan igénybevétele közcélokat szolgál. A dolog forgalomképtelensége nem jelenti a használatának kizártságát, a használati jog korlátozásáért pedig a tulajdonost megilleti a kártalanítás.
(3. Gf. 75088/2004 - PKKB. G. 303.330/1998)

4.
Előszerződés a szerződésre vonatkozó szabályok szerint mondható fel, ezért nem jogellenes a megbízási típusú előszerződés azonnali hatályú felmondása a megbízó részéről a szerződés megkötése előtt.
(1.Gf.76.359/2003 – XVIII-XIX.ker. Bíróság P.XVIIL20.657/2003)

5.
Tisztességtelen kikötésnek minősül az Általános Üzleti Feltételek azon rendelkezése, amivel kizárja a tartós jogviszonynak az üzleti év közben történő megszűnése esetére a részarányos tagdíj visszakövetelését.
(l.Gf.76.464/2003 – PKKB. G.302.590/2002)

6.
Létre sem jött szerződés hatályossá nyilvánítására nincs lehetőség. A felek elszámolására a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni.
(4.Gf.76.046/2003 – XVIII-XIX.ker.Bíróság P.XIX.22.063/2001)

7.
A „várható szállítási határidő” nem tekinthető olyan fix határidőnek, aminek az elmulasztása mentesíti a jogosultat az érdekmúlás bizonyítása alól.
(4.Gf.76.356/2003 – PKKB.G.302.654/2001)

8.
I. A jogosultnak az az eljárása, hogy az igényét nem a valódi kötelezettel szemben érvényesítette, neki felróható, így az elévülés szempontjából ez a körülmény nem minősíthető menthető akadályoztatásnak még akkor sem, ha a 3. személy megtévesztő magatartást tanúsított és érdemi tárgyalásba bocsátkozott a biztosítási kárrendezés körében.
II. Kártérítési felelősséget megalapozó jogellenes magatartásnak minősül azonban a 3. személy azon magatartása, hogy azt megelőzően bocsátkozott kárrendezési tárgyalásba, hogy meggyőződött volna arról, hogy jogviszonyban áll-e a jogosulttal.
(LB.Pfv.VIII.20.886/2002 – FB.2.Gf.75.399/2001 – PKKB.G.306.186/1997)

9.
Jutalék visszafizetése iránti igényre az előleg visszafizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és az igény a pénzkövetelésekre vonatkozó általános elévülési időn belül érvényesíthető.
(2.Gf.76.612/2003 - PKKB. G.305.817/1999)

10.
A jogerő megállapításáról a felet értesíteni kell, ennek elmulasztása esetén a végrehajtási jog elévülésének ideje nyugszik.
(4.Gf.75.160/2004 - PKKB. G.303.044/2003)

11.
Az áfa visszaigénylésre jogosultság nemcsak elvi lehetőséget teremt a jogosult részére, hanem annak elmulasztása a kárenyhítési kötelezettség megszegéseként értékelendő és az ebből származó kár megtérítésére a károkozó nem kötelezhető.
(2.Gf.76.310/2003 – PKKB. G.308.955/1998)

12.
Az ügynöki típusú szerződés alapján átadott dolgozó az átvevő által megjelölt munkát végzi az átvevő felügyelete alatt, de az átadóval marad munkajogi jogviszonyban, ezért a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért is kártérítési felelősséggel az átadó tartozik.
(1.Gf.76.305/2003/4. - PKKB.G.304.256/2002)

13.
A tervezői szerződés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tervező az építési engedély iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges felelős tervezői nyilatkozatot is megadja. A nyilatkozat kiadásának megtagadása, vagy annak visszavonása esetén a teljesítés megtagadásának szabályait kell alkalmazni.
(4.Gf.75.900/2003 – IV-XV.ker.Bíróság G.XV.22.257/2002)

14.
Önkormányzati helyiség esetében a használatra vonatkozó érvényes jogcímet nem a használati jog átengedéséhez való hozzájárulás, hanem a bérbeadóval kötött bérleti szerződés hozza létre. A bérleti jogviszonyt a bérleti díj fizetése sem hozza létre.(3.Gf. 75962/2003 – PKKB. G.300.832/2002)

15.
A határozott idejű bérleti szerződésben a feleknek a felmondásra vonatkozó szerződéses kikötése és az ezen alapuló felmondási jog gyakorlása – tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában – nem jogellenes.
(3. Gf. 75981/2003 – PKKB. G. 303.572/2002)

16.
A védelmi fokozat vállalása és az e körben részletezett biztonságtechnikai előírások a kármegelőzési teendők körébe esnek, s azok nem teljesítése a biztosító fizetési kötelezettség alóli mentesülését eredményezi.
(2.Gf.75.348/2003 – PKKB. G.308.703/1998)

17.
A biztosításközvetítői tevékenység tartalmát nem befolyásolja az a körülmény, hogy a biztosításközvetítő megbízója a biztosítási szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni. A közbeszerzési eljárás nem zárja ki a közvetítő alkuszi díjigényét.
(2.Gf.76.556/2003 - PKKB. G.303.563/2002)

18.
A felszámolás elrendelésének a Cégközlönyben való közzétételét követően a pénzintézet is csak a felszámoló rendelkezésére teljesíthet kifizetést. Nem a felszámoló rendelkezésére történt kifizetés miatti kártérítési felelősségét nem menti az a körülmény, hogy a kifizetést megelőzően a pénzintézet sem a felszámolást elrendelő bíróságtól, sem a felszámolótól közvetlen értesítést nem kapott. (2.Gf.75.734/2003 – PKKB. G.303.744/2002)

19.
A szavazójegyeknek a közgyűlés többi tagja előtt egymástól élesen elkülönülő színű dobozokba történt elhelyezése nem tekinthető titkos szavazásnak, még akkor sem, ha az egyes szavazók szavazati arányának mértéke a többiek előtt nem pontosan ismert. (2.Gf.76.425/2003/4. - PKKB. G.302.641/2002)

20.
A fogyasztó személyében beállt változás bejelentésének elmulasztása esetén a korábbi fogyasztó neve alatt történik az áramvételezés és a díjfizetés. A bejelentési kötelezettség elmulasztása nem minősül szabálytalan áramvételezésnek. (1.Gf.75.031/2004 - PKKB. G.302.303/2002)

ELJÁRÁSJOGI ESETEK

1.
A károsult károkozásban való közrehatásának bizonyítása a károkozó kötelezettsége. A szükséges bizonyítás indítványozásának hiányában nem mellőzhető a Pp.3.§.(3) bekezdése szerinti tájékoztatás a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazásához.
(2. Gf. 75.264/2003 – PKKB. G 30.3758/2001)

2.
Formális, csak a § számszerű megjelölésével történő figyelmeztetés a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében nem alkalmas a félnek a jogkövetkezményekről való tájékoztatására, ennél fogva nem akadályozza a fellebbezésben új tény állítását, új bizonyítékra való hivatkozását.
(2.Gf.75.013/2003 – PKKB. G.304.931/2000)

3.
A biztosító és a károkozó együtt perelhető, egyetemleges marasztalásukra azonban nincs lehetőség, mert a kötelező felelősségbiztosításról szóló 58/1991.(IV.13.) Korm. rendelet alapján a teljesítéssel a biztosító köteles előljárni, a károkozó felelőssége mögöttes.
(2.Gf.75.292/2003 – BKKB. P/G.XIL21.978/2001)

4.
A jogutód Kft és a jogelőd Bt beltagja együttesen perelhető, mivel a beltag felelőssége a Bt jogutódlással történő megszűnése esetén is öt évig fennmarad.
(3. Gf. 76148/2003 – PKKB. G. 301.696/2002)

5.
Ha a bírósági meghagyás ellen benyújtott ellentmondás kizárólag illetékességi kifogást és permegszüntetésre irányuló kérelmet tartalmaz, nem mellőzhető az alperes felhívása az érdemi nyilatkozat megtételére. Csak ezen felhívás eredménytelensége esetén lehet alkalmazni a mulasztás jogkövetkezményeit.
(1.Gf.76.253/2003 – PKKB. G.301.450/2003)

6.
A pertárs jogképességének elvesztése nem ad alapot az egész eljárás félbeszakadásának megállapítására.
(1. Gfv. 76.423/2003 – PKKB. G.303.669/2002)

7.
Az eljárás szünetelésének csak azt követően van helye, hogy a nemperes eljárás a kötelezett ellentmondásával és az illeték kereseti illeték összegére történt kiegészítésével perré alakul át. Az illeték kiegészítésének elmaradása kötelezően eredményezi a Pp.322.§. alkalmazásával a per megszüntetését. Az illeték kiegészítése előtt még kérelemre sincs helye szünetelés megállapításának.
(4.Gfv.75.335/2004 – XX-XXI-XXIII.ker.Bíróság G.XXIII. 22.863/2003)

8.
Ha a per tárgya olyan közös jog, amely csak egységesen dönthető el, valamennyi érdekeltnek perben kell állnia, ezért nincs lehetőség arra, hogy a bíróság a perbeállított alperesekkel szemben a tárgyalást elkülönítse.
(3. Gf. 75.455/2003 – PKKB. G. 300.383/2002)

9.
Az alperes perbebocsátkozása után elrendelt áttétel mellett a Pp.158.§. (2) bekezdése alapján a pert meg kell szüntetni.
(1.Gfv.76.232/2003 – PKKB. G.303.748/2002)

10.
I. Biztosítási összeg megfizetése iránti perben a rendőrségi jegyzőkönyv kizárólag annak bizonyítására alkalmas, hogy a feljelentés megtörtént és a rendőrség a bűncselekmény helyszínén milyen nyomokat rögzített. Nem bizonyítja ugyanakkor az okozott kár összegét és azt, hogy a biztosítási esemény a feljelentésben írtak szerint történt.
II. A biztosított bizonyítási kötelezettsége teljesítéséhez általában elegendő, ha olyan tényállást ad elő és bizonyít, amiből az általános tapasztalat szerint kielégítő valószínűséggel lehet következtetni, hogy biztosítási esemény történt.
(2.Gf.75.280/2003 - PKKB. G.305.435/2000)

11.
A kiadni rendelt ingóságokat a rendelkező részben úgy kell megjelölni, hogy azokat az alperes és a végrehajtó is egyértelműen meg tudja különböztetni. Lényeges eljárási szabálysértés, ha a bíróság az egyedi azonosításra alkalmatlan módon meghatározott kiadni kért ingóságokra előterjesztett keresetet hiánypótlásra nem adja vissza és egyedi azonosíthatóság nélkül rendelkezik azok kiadásáról.
(l.Gf.76.309/2003 – BKKB. G.302.141/2001)

12.
A perújítás megengedhetősége körében a bíróságnak tárgyaláson kell határoznia, s csak ha a perújítást megengedi, van lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére, azaz tárgyaláson kívül ebben a kérdésben nem lehet dönteni.
(4.Gfv.76.473/2003 – PKKB. G.302.629/2003)

13.
A perújítás megengedhetősége körében bizonyítást kell lefolytatni az önhibára. Az ügyvezető jogkörének taggyűlés általi korlátozása a perújító fél érdekkörében felmerülő oknak tekinthető és nem alkalmas a mulasztás kimentésére.
(4.Gf.75.488/2004 – IV-XV.ker.Bíróság G.XV.22.381/2003)

14.
Ha a perújított fél jogképessége a keresetlevél benyújtása után, de még a perújítási kérelem benyújtása előtt megszűnt, nem a per megszüntetésének, hanem a félbeszakadás megállapításának van helye.
(4.Gfv.75.275/2004 – PKKB. G.303.105/2003)

15.
Választottbírósági eljárást csak peres eljárás helyett lehet kikötni. A választottbírósági kikötés nem akadálya a fizetési meghagyás rendes bíróság általi kibocsátásának.
(4.Gkfv.75.307/2004 – BKKB. Pk.50.603/2003)

16.
Az igényperben nem azt kell bizonyítani, hogy a lefoglalt vagyontárgyak nem az adós tulajdonát képezik - ezért a felperesnek erre vonatkozó előadásai a vizsgálat körén kívül esnek – hanem, hogy a felperesnek áll-e fenn értékesítést akadályozó joga a vagyontárgyon. Ha a felperes joga származékos, a felperesnek nemcsak saját jogát kell bizonyítania, hanem azt is, hogy ez a származékos jog olyan személytől származik, akinek magának is áll fenn olyan joga, amely az értékesítésnek akadálya.
(4.Gf.75.471/2004 – XX-XXI-XXIII.ker.Bíróság G.XXI.22.355/2003)