|
Döntvénytár, a Fővárosi Bíróság határozatai
Jognyilatkozat pótlása
1. Az építkezés ráépítés
címén a tulajdoni hányadok változásával jár, ezért az építkezők az ingatlanban
akkor is többlet tulajdoni hányadot szereznek, ha a tulajdonjogban bekövetkező
változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését a Ptk. 116.§ (1) bekezdése
alapján nem kérik, mivel a ráépítés nem származékos, hanem eredeti szerzésmód.
Ha a tulajdonostárs
a tulajdonosi jogaiból következően nem kívánja megszavazni a rendes gazdálkodás
körét meghaladó beruházások eredményének fennmaradását, a bíróság szavazatát
ítéletével nem pótolhatja (Ptk. 5. §)
Személyhez fűződő jogok
2. A veszélyeztető állapotban lévő, kábítószerfüggő
beteg bíróság által elrendelt kötelező gyógyítása során, személyiségi
jogaiban - elsősorban személyes szabadságában - a többi beteg, illetve
az ápoló személyzet érdekében átmenetileg korlátozható, a szükséges kezeléseknek
akarata ellenére is alávethető. A személyes szabadság, mint alkotmányos
alapjog tehát ebben az értelemben nem korlátlan és abszolút, annak mások
hasonló jogai korlátot szabnak (Alkotmány 54. § (2) bekezdés, 55. § (1)
bekezdés, 1972. évi II. tv. 43. § (1) bekezdés)
3. Az egészségi állapotra vonatkozó különleges
személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének
feltételeit és céljait szabályozó jogszabály (Eütv.) többek között meghatározza
azokat a célokat, amelyek érdekében az adatkezelést végzik (4. §), valamint
a tudományos kutatás céljából történő adatkezelés (21. §) és a bírósági
megkereséssel kapcsolatos eljárás szabályait (23. §).
Szerzői jog, iparjogvédelem
4. A védjegy-bejelentési
eljárásban előterjesztett észrevételekről a bejelentőt tájékoztatni kell.
Ennek hiányában vele szemben nem alkalmazhatók a bejelentés visszavonására
vonatkozó jogkövetkezmények. A lajstromozás iránti eljárásban észrevételt
benyújtó ugyan nem ügyfél, de őt az eljárás eredményéről tájékoztatni
kell (1997. évi XI. törvény 38. §, 58. § (1) és (4) bekezdés, 61. § (1)
bekezdés, (3)-(5) bekezdés, 77. § (2) bekezdés b) pont, 91. § (2) bekezdés
b) pont, 1957. évi IV. törvény 27. §).
5. Az áru földrajzi
származása tekintetében akkor megtévesztő a bejelentés, ha ahhoz olyan
pozitív előítélet kapcsolódik, amely a megjelöléssel ellátott áru esetében
hiányzik (1997. évi XI. törvény 3.§ (1) bekezdés b) pont)
6. A megkülönböztető
képesség értelmezése a védjegy-bejelentési eljárásban. A fajtajellemző
és a fantázianév elhatárolása (1997. évi XI. törvény 2. § (2) bekezdés
a) pont).
7. A védjegyügyben
az államigazgatási eljárásban megvalósult lényeges eljárási szabálysértés
csak akkor vezet a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának hatályon kívül
helyezéséhez, ha az a bírósági eljárásban nem orvosolható (1997. évi XI.
törvény 91. § (2) bekezdés b) pont).
A védjegyhasználati
szerződés nincs írásbeli alakhoz kötve, tehát az írásbeli szerződést tartalmazó
okirat esetleges hibája nem vezet egyben a használati szerződés semmisségének
megállapítására (1997. évi XI. tv. 25. §, Ptk. 216.§ (1) bekezdés, 217
§ (1) és (2) bekezdés).
A szerződési nyilatkozatok
értelmezése (Ptk. 207. § (1) bekezdés).
A használati jog lajstromba való bejegyzésének hatálya. Használati jogot
csak pontosan meghatározott és már oltalomban részesülő védjegyre lehet
alapítani (1997. évi XI. törvény 47. § (3) bekezdés).
Tulajdonjog, birtok
8. Birtokháborítás
légszennyezéssel, a környezet, az ott élő emberek szükségtelen zavarásával,
veszélyeztetésével is elkövethető (Ptk. 100.§).
A keresethez kötöttség
értelmezése a birtokháborítás megszüntetése módjának meghatározásakor.
9. Az elbirtoklás
érvényesítését nem zárja ki a Ptk. 121. § (5) bekezdésére való hivatkozással
az, ha az ingatlan vonatkozásában az öröklési illetéket megfizették. Ez
ugyanis nem teszi visszterhessé a szerzést, mivel az öröklési illeték
nem a tulajdonátruházás ellenértéke, hanem jogszabály által előírt fizetési
kötelezettség (Ptk. 121. § (5) bekezdés, Itv. 2. § (1) bekezdés).
10. Mivel a ráépítés
jogkövetkezményeiről kizárólag a Ptk. 97. § (2) bekezdése esetén kell
írásban megállapodni, ezért a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási
bejegyzésére alkalmas okirat alaki és tartalmi hiányosságai az annak alapján
történt ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére nem adnak alapot,
ha az a szerződés, amelynek alapján a bejegyzett tulajdonos a ráépítés
jogcímén történő tulajdonátruházásra kötelezettséget vállalt, vagy amelyben
a tulajdonszerzést elismerte, érvényes (Ptk. 97. § (2) bekezdés).
11. A tulajdonostársak
egyhangú határozata lényegében kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítást,
vagyis megállapodást jelent (Ptk. 205. § (1) bekezdés). Szerződési akarat
kikényszerítésére, szerződéses nyilatkozat pótlására a bíróságnak nincs
jogszabályi lehetősége (Ptk. 5. § (3) bekezdés).
Társasházzal kapcsolatos perek
12. A társasházi
közös tulajdont beépítő tulajdonostárs nem szerzi meg a beépített rész
külön tulajdonát a Ptk. 137. § (3) bekezdése alapján, akkor sem, ha azt
a külön tulajdonában álló lakáshoz csatolja.
A társasházról szóló
1997. évi CLVII. törvény (Ttv.) 3. § (2) bekezdésébe foglalt feltételek
megvalósulása esetén mód van a közös tulajdon egy részének elidegenítésére
és az elidegenítést követően az adott ingatlanrész beépítésére.
13. A „társasházi
közös tulajdon" a társasházat alkotó tulajdonostársak közös tulajdonát
jelenti, amelyre nézve rendelkezni, illetve dologi jogi igényt érvényesíteni
- ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag a tulajdonostársak, és
nem a társasházközösség jogosult (1997. évi CLVII. törvény 1. § (1) bekezdés,
2. § (1) és (2) bekezdés).
14. A társasházi
közgyűlés által hozott határozattal szemben a keresetet a határozat meghozatalától
számított 60 napon belül kell előterjeszteni, mely határidő jogvesztő.
A jogvesztő határidő azonban nemcsak a kereset benyújtására, hanem a keresetben
hivatkozott érvénytelenség alapjául szolgáló megtámadási ok(ok)ra is vonatkozik,
ezért a per során a határidő letelte után előterjesztett újabb megtámadási
oko(ka)t, a határidő jogvesztő jellege miatt előterjeszteni már nem lehet.
(1997. évi CLVII. tv. 32.§)
Kötelmi jog
15. A kötelezettet
még a mintának megfelelő teljesítés sem mentesíti a hibás teljesítés jogkövetkezményei
alól, amennyiben a minta sem felelt meg a vonatkozó előírásoknak, és erről
a jogosultat a teljesítést megelőzően nem tájékoztatta (Ptk. 392.§ (3)
bekezdés).
16. A bérlő a bérleti
díj megfizetésének kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha a bérleményt
érdekkörén kívül keletkezett okból nem használhatja. Az a körülmény, hogy
a bérlő a dolgot használhatná, ténylegesen azonban azt nem teszi, a díjfizetési
kötelezettség alóli mentesülést nem eredményezi (Ptk. 428. § (1) bekezdés).
17. A Ptk. 210.
§ (1) bekezdésében foglalt tévedés akarati hiba, amelynek a bírói gyakorlat
értelmében menthetőnek kell lennie. Ha a fél tévedését nem a másik fél
okozta, hanem azt saját felróható magatartása idézte elő, a szerződés
még lényeges tévedés esetén sem támadható sikerrel. Ez következik a Ptk.
4. § (4) bekezdésének azon mondatából, amely szerint saját felróható magatartására
előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.
18. A Ptk. 579.
§ (2) bekezdése szerint ingatlan ajándékozásának érvényességéhez az erre
vonatkozó szerződés írásba foglalása szükséges; az írásba foglalt szerződés
érvényességi kellékeit pedig a Legfelsőbb Bíróság XXV. számú polgári elvi
döntése határozza meg. Ennek értelmében a szerződés - egyéb tartalmi követelmények
mellett - akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha szerződési nyilatkozatát
mindegyik szerződő fél aláírta.
19. Az ügyvédnek
adott meghatalmazást írásba kell foglalni, azt a megbízónak és az ügyvédnek
saját kezűleg alá kell írni (1998. évi XI. törvény 26. § (1) és (2) bekezdés,
Ptk. 223. § (1) bekezdés).
20. Az uralkodó
tagnak a többségi irányítást biztosító befolyás megszerzésének időpontjában
fennálló forgalmi értéken kell a részvényeket megvásárolnia (Gt. 295.
§ (1) bekezdés).
21. A jóerkölcsbe
ütköző szerződés esetében olyan szerződésről van szó, amit jogszabály
nem tilt, de amelynek tárgya, vagy az általa elérni kívánt cél, a benne
foglalt kötelezettségvállalás vagy érte ellenszolgáltatás felajánlása
az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan
sérti, amely tehát az általános megítélés szerint is egyértelműen tisztességtelennek
és elfogadhatatlannak tekinthető (Ptk. 200. § (2) bekezdés).
22. Ha a felek a
szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeni eseménytől tették
függővé (bontó feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya
megszűnik (Ptk. 228. § (2) bekezdés).
23. A szerződési
nyilatkozatok értelmezésének szabálya szerint a csomagküldő szolgálat
vásárlási felhívással egybekötött tájékoztatását úgy kell értelmezni,
ahogy azt az ajánlat címzettje az eset összes körülményeire, és a nyilatkozó
feltehető akaratára tekintettel értheti (Ptk. 207. § (1) bekezdés).
Lakásügyek
24. A Ltv. hatályba
lépése a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971.(II.8.)
Korm. sz. rendelet alapján megszerzett jogokat nem érinti.
25. A bérbeadó a
8 napos teljesítésre felhívó határidő eredménytelen eltelte után további
8 napon belül élhet a felmondás jogával. E tekintetben nem a felmondás
keltezésének van jogi jelentősége, hanem egyrészt annak, hogy a felmondást
a bérbeadó ténylegesen mikor közli a bérlőkkel, másrészt annak, hogy a
felmondási határidő az Lt. 25.§ (5) bekezdése értelmében az elmulasztott
határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat (1993. évi LXVIII. tv.
25.§ (1)-(5) bekezdése).
26. Szolgálati viszony
megszűnését követően a szolgálati lakásból a bérlőnek távoznia kell. Csak
abban az esetben tarthat igényt cserelakás felajánlására, ha nem neki
felróható okból szűnik meg a szerződése (41/2000. (XII.12.) BM sz. rendelet,
Ltv. 75.§ (1) bekezdés a) és b) pont, (2) bekezdés).
27. A körülményekre
tekintettel megállapítható az újabb lakásbérleti szerződés érvénytelensége
azon az alapon, hogy az a jóerkölcsbe ütközik, amennyiben a szerződés
felmondása esetére a bérbeadó elhelyezési kötelezettségét kizárja, miközben
a fennálló bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadót elhelyezés
terheli (Ptk. 200. § (2) bekezdés, 1/1971.(II.8.) Korm. rendelet 45. §
(3) bekezdés a) pont, (4) és (5) bekezdés).
Kártérítés, biztosítás
28. A közút kezelőjének
felelősségét nem érinti az a tény, hogy a baleset idején az általa kezelt
útszakaszon építési munkálatok folynak, a munkával érintett közút helyreállítása
még nem történt meg, és a közútkezelő részére az útszakasz még nem került
átadásra (1988. évi I. törvény 34. § (4) bekezdése).
29. Ha a felperes
kárenyhítési kötelezettségének eleget téve a kár bekövetkezését elkerülhette
volna, részére kártérítés az alperes károkozó magatartásától függetlenül
nem jár (Ptk. 341. § (1) bekezdés).
30. Az ingatlan-nyilvántartásról
szóló 1972. évi 31. tvr. 5. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan adatai:
a fekvés, a helyrajzi szám és a terület; a földhivatalnak az ingatlan
azonosítását ezen adatok alapján kell elvégeznie. Amennyiben ezt elmulasztja,
ezért – az egyéb feltételek fennállása esetén – kártérítési felelősséggel
tartozik (Ptk. 349. § (1) bekezdés).
31. A büntetőeljárás
során alkalmazott kényszerintézkedés jogellenességének elbírálásánál irányadó
szempontok (Ptk. 349. §).
32. A károsult
beteg és a kórház bizonyítási kötelezettsége az orvosi műhibaperben (Pp.
164.§ (1) bekezdés, Ptk. 339. § (1) bekezdés, 348. § (1) bekezdés, 1997.
évi CLIV. tv. 77.§ (3) bekezdés).
33. Az egészségügyi
intézmény kártérítési felelősségét az is megalapozza, ha a betegnek a
kezelés során alkalmazott gyógyszerek mellékhatásairól nem adnak megfelelő
tájékoztatást (Ptk. 339. § (1) bekezdés).
34. Amennyiben
az utókezelést végző egészségügyi intézmény az utókezelés során nem jár
el a megfelelő gondossággal, akkor a műtét végzése során kárt okozó egészségügyi
intézménnyel egyetemlegesen felel (Ptk. 339. § (1) bekezdés, 344. § (1)
bekezdés).
35. Nem utasítható
el a részletvételre vásárolt gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának
casco biztosítási szerződésre alapított biztosítási összeg iránti igénye
perbeli legitimáció hiányára tekintettel azon az alapon, hogy a biztosítási
ajánlaton a tulajdonos sem szerződő félként, sem biztosítottként, sem
kedvezményezettként nem nyert feltüntetést, amennyiben a biztosító által
rendszeresített blanketta-ajánlat biztosítotti rubrikát nem tartalmaz.
A biztosítási jogviszony biztosítottjának ez esetben az ajánlati blankettán
tulajdonos-üzembentartóként feltüntetett személy minősül (Ptk. 536.§ (1)
bekezdés, 547.§ (1) bekezdés, 548.§).
36. A Magyar Biztosítók
Szövetsége a magyar állampolgárság mellett egyidejűleg más állam állampolgárságával
is rendelkező, de Magyarországon állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási
hellyel nem rendelkező károsult kárát nem köteles megtéríteni (171/2000.(X.13.)
Korm. sz. rendelet 1.§ k.) pontja, 10.§ (5) bekezdése, 1995. évi CXVII.
tv. 3.§ (2) bekezdése).
37. A biztosítási
díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik,
ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást
nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette
(58/1991. (IV.13.) Korm. sz. rendelet Melléklet, 3. § (4) bekezdés).
A biztosítónak
a helytállási kötelezettsége a szerződés díj-nemfizetés miatt történő
megszűnése esetén a szerződés megszűnését követő 60 napon belül bekövetkezett
káresetekre áll fenn (58/1991.(IV.13.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés).
Öröklési jog
38. A végrendelkezés
időpontjában cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy
érvénytelen írásbeli magánvégrendelete utóbb „ráutaló magatartással“ nem
hagyható jóvá. A Ptk. 649.§ (2) bekezdésében foglalt alakiságokat meg
kell tartani.
A Ptk. 648.§ alkalmazható
a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy végrendeletére
is.
39. Nem minősül
végrendeletnek az okirat, ha nem tartalmaz halál esetére szóló rendelkezést
(PK 85.).
40. A szóbeli végrendelet
tételének feltételei (Ptk. 634. §).
41. Öröklési szerződés
alaki okból fennálló érvénytelensége esetén a szerződésbe foglalt tartási
kötelezettségvállalást nem lehet tartási szerződésnek tekinteni, miután
az örökhagyó szándéka öröklési szerződés kötésére irányult, illetve a
tartási kötelezettségvállalás az öröklési szerződés kötelező tartalmi
eleme (Ptk. 655. § (1) bekezdés, Ptk. 234. § (2) bekezdés).
Családjog
42. A Gyermekek
Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló 1986.
évi XIV. tvr. (Egyezmény) 12. cikkében szabályozott 1 éves határidő anyagi
jogi határidő.
43. Eltérő döntés
hiányában a Csjt. 69/A.§ (2) bekezdése nem jelenti feltétlenül azt, hogy
a különélő szülő csak pénzben járulhatna hozzá a gyermek megélhetéséhez.
A bírói gyakorlat szerint ilyen esetekben a természetbeni juttatások ellenértékét
részben vagy egészében beszámíthatja (Csjt. 69/A. § (2) bekezdés, Ptk.
296. § (2) bekezdés).
44. A bérlőtársi
jogviszony megszüntetése – a házastársi közös lakásból való elköltözés
mellett – olyan ítélt dolgot képez, amely kizárja, hogy a volt házastársak
a válást követően az egymás közti viszonylatukban a lakáshasználat kérdését
utóbb vitássá tehessék (Pp. 229. § (1) bekezdés, Pp. 148. § (3) bekezdés).
45. A gyermektartásdíj
meghatározásakor a gyerek saját jövedelmét is figyelembe kell venni, és
a gyerek jövedelmét az ő szükségleteire kell fordítani (Csjt. 69/C. §
(1) bekezdés d) pont, Csjt. 83. § (1) bekezdés).
46. A kiskorú gyermek
jogainak és törvényes érdekeinek komplex, minden szempontból való figyelembevétele
adott esetben indokolttá teheti a gyermek kiadása iránti per felfüggesztését
a gyermek ideiglenes elhelyezése iránt folyamatban lévő gyámhatósági eljárás
jogerős befejezéséig (Pp. 152. § (1) bekezdés, Csjt. 1. § (2) bekezdés).
47. A házastársi
közös vagyon megosztása iránti perben a közös tulajdonú ingatlan feleket
ténylegesen megillető tulajdoni hányadait a szerzés időpontjában, a szerzéshez
való - közös vagy különvagyoni – hozzájárulásaik alapján kell meghatározni,
amely hozzájárulás megvalósulhat akár pénzben, akár egyéb vagyoni érték
formájában (Csjt. 27. § (1) bekezdés).
48. A volt házastársak
között az életközösség megszakadását követően a közös tulajdon megszüntetésére
vonatkozó megállapodás érvényességének nem feltétele a közokiratba vagy
minősített magánokiratba foglalás, a megállapodás érvényességét az sem
érinti, hogy az nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre (Ptk.
217. § (1) bekezdés, Csjt. 27. § (3) bekezdés, XXV. PED).
Nem minősül fenyegetésnek
(jogellenes hátrány kilátásba helyezésének), ha a tulajdonos – önkéntes
elköltözését követően – a használati jogával ismét élni kíván (Ptk. 99.
§, Ptk. 210.§ (4) bekezdés).
A közös tulajdon
megszüntetésére érvényesen létrejött szerződés teljesítése iránti perben
indokolatlan ingatlanforgalmi szakértő kirendelése (Pp.177.§ (1) bekezdés).
49. Házastársi
tartás megítélése körében nem szükséges igazságügyi orvosszakértői véleményt
beszerezni arra vonatkozóan, hogy a 100%-osan csökkent munkaképességű
felperes képes-e munkát végezni, ennek megítéléséhez az Országos Orvosszakértői
Intézet szakvéleménye elegendő adatot szolgáltathat (Csjt. 21.§ (1) bekezdése).
Munkaügy
50. A munkajogviszony
elhatárolása a vállalkozási jogviszonytól (Ptk. 389. §, 391. § (2)-(3)
bekezdés, Mt. 76. § (1) és (3) bekezdés).
Peres eljárás
51. A másodfokú
eljárásban becsatolt elismervény - mint új bizonyíték - figyelembevételére
és az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására
akkor kerülhet sor, ha az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának
alátámasztására irányul, azonban a Pp. 141. § (6) bekezdésében foglaltakat
ebben az esetben is alkalmazni kell (Pp. 141. § (6) bekezdés, Pp. 235.
§ (1) bekezdés).
52. Az egyezséget
jóváhagyó végzés az egyezség szövegével együtt minősül olyan perbeli határozatnak,
amely nemcsak következményeit tekintve, hanem a vonatkozó eljárási szabályok
miatt is az ítélettel esik egy tekintet alá (Pp. 148. § (3) bekezdés).
53. A teljes személyes
költségmentesség kedvezménye tárgyában a bíróságnak a peres eljárás alatt
bármikor módja van döntését megváltoztatni, figyelemmel az esetlegesen
utóbb felmerült peradatokra (6/1986.(VI. 26.) IM sz. rendelet 8.§).
54. A felperest
terheli annak bizonyítása, hogy az alperes orvosának magatartásával (mulasztásával)
okozati összefüggésben kára keletkezett (Pp. 164. § (1) bekezdés).
55. A bűncselekmény
elkövetésének jogerős ítélettel történő megállapítása hiányában a perben
a felet vagyoni és jövedelmi viszonyaitól függetlenül illetékfeljegyzési
jog nem illeti meg (1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bekezdés c) pontja).
56. A Pp. 137.
§ (1) bekezdésében felsorolt okokból a szünetelés a jogszabálynál fogva
bekövetkezik, arról a bíróságnak határozatot hoznia nem kell. Erre tekintettel
a tárgyaláson jelen nem levő fél számára a szünetelés kezdetét rögzítő
tárgyalási jegyzőkönyvet kézbesíteni nem kell.
57. Ha közüzemi
szolgáltató a közüzemi szerződést csatolni nem tudja, és az alperes a
közüzemi szerződés létrejöttének hiányára hivatkozik, önmagukban a szolgáltató
által kiállított számlák a jogviszony létrejöttét nem bizonyítják (Ptk.
385. §, 1994. évi XLVIII. tv., Pp. 164. § (1) bekezdés).
58. A jogerős ítélet
meghozatala után nem indítható per annak megállapítására, hogy a peres
felek az ítélet meghozatala előtt a megítélt követelés visszafizetésének
határideje, illetőleg a részletfizetés tárgyában egyezséget kötöttek (Pp.
130. § (1) bekezdés d) pont).
59. Ha a felperes
a keresetében a tartási szerződés végleges megszüntetését kéri, a bíróság,
amennyiben arra lehetőséget lát, erre irányuló kereseti, viszontkereseti
kérelem nélkül is határozhat a szerződés életjáradéki szerződéssé alakításáról
(Ptk. 589. § (1) és (2) bekezdés).
60. Nem tekinthető
a fél, illetőleg jogi képviselője hibáján kívüli mulasztásnak, ha a fellebbezés
azért késett el, mert azt – a bíróság határozatába foglalt tájékoztatás
ellenére – nem az első fokon eljárt bírósághoz küldték meg (Pp. 106.§,
107.§, 109.§).
Végrehajtási ügyek
61. A kamatra történő
végrehajtás utólagos elrendelése nem minősül önálló végrehajtási eljárásnak
(Vht. 14.§).
62. Végrehajtás
megszüntetése iránti perben a végrehajtás alapjául szolgáló jogerős határozat
jogszerűsége a Pp. 368. § alapján már nem vitatható.
Választottbírósági eljárás
63. Hatásköri kifogás
esetén a választottbíróság hatáskörének fennálltát mindig a felek megállapodásának
értelmezése alapján kell megállapítani(1994. évi LXXI. tv. 3.§).
|
