Döntvénytár, a Fővárosi Bíróság határozatai

Büntető Kollégium határozatai

BÜNTETŐ KOLLÉGIUM
Határozatok

1. Az elévülés megszakítása szempontjából nem önmagában a tárgyalás kitűzésére vonatkozó bírói utasítás, hanem annak teljesítése az irányadó (Btk. 35. § (1) bekezdés)

2. Az ország területéről kiutasított személlyel szemben határozott időre elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom nem válik határozatlan tartamúvá, ha később a kiutasítással kapcsolatos előlegezett költségek megfizetésére kötelező határozat általános figyelmeztetésként azt tartalmazza, hogy a kiutasított személy a kiutasítás tartamának lejárta után is csak a költségek megtérítése után utazhat be az országba.
A további beutazási tilalmat csak az alapozza meg, ha az idegenrendészeti hatóság a 2001. évi XXXIX. tv. 32. § (2) bekezdés e) pontja alapján a költségek meg nem fizetése miatt alakszerű határozattal és határozott tartamra újabb beutazási is tartózkodási tilalmat rendel el.
Újabb határozat hiányában az eredeti határozott idő elteltét követően a beutazási és tartózkodási tilalom megszűnik. (Btk. 61.§)

3. I. A híresztelés útján megvalósuló rágalmazás (Btk. 179.§)
II. A valóság-bizonyítás elrendelése, a bizonyítandó tények köre és a bizonyítási teher (Btk. 182.§)

4. Tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére a szemérem elleni erőszak bűntettének kizárólag a minősített esete valósítható meg, még abban az esetben is, ha tényleges erőszak vagy fenyegetés alkalmazására az elkövetés során nem kerül sor. (Btk. 198.§ (1) , (2) bek. a) pont)

5. Nem önbíráskodás, hanem zsarolás valósul meg, ha a vádlott a jogos követelését lényegesen meghaladó érték átadására kívánja kényszeríteni a sértettet. Amennyiben azonban a ténylegesen elvett érték nem haladja meg a vádlott jogos követelését, kár hiányában a zsarolás tényleges elvétel esetén is kísérleti szakban marad. (Btk. 273.§, 323.§)

6. I. Önbíráskodás bűntette valósul meg, és nem zsarolás, ha jogosnak vélt vagyoni igényt érvényesít az elkövető erőszakkal, illetőleg fenyegetéssel (Btk. 273.§, Btk. 323.§)
II. Könnyű testi sértés esetén vizsgálni kell, hogy a vádlott szándéka nem irányult-e súlyosabb sérülés okozására, mert ebben az esetben a testi épség elleni cselekmény magánindítvány hiányában sem hagyható értékeletlenül.(Btk. 170.§ (1), (2) bek., 31.§)
III. A személyi szabadság megsértésének bűntette nem csak a helyváltoztatás lehetőségének meggátolásával, hanem fenyegetéssel is elkövethető (Btk. 175.§)

7. I. A forgalmi engedély a legálisan használatba adott gépkocsival együtt a tulajdonostól kapott eredeti okmány, így rendőri igazoltatáskor történő felmutatása nem valósítja meg a Btk. 274. (1) bekezdés b) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettét.
II. Nem intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét, hanem személyazonosság igazolása megtagadásának szabálysértését követi el, aki a rendőri igazoltatáskor magát más személynek adja ki, s ezáltal a rendőri intézkedésről készült jelentésbe ez a név kerül [Btk. 274.§ (1) bek. c) pont, 218/1999.(XII.28.) Korm.rend. (Szabs.r.) 27.§ (1) bek.]

8. I. A 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával történő elkövetés a kábítószerrel visszaélés bűntettének minősített esete, de nem a kábítószerrel visszaélés bűntettének az eredménye.
Ha a szándékos bűncselekményt nem az eredmény, hanem más tárgyi oldali ismérv – mint a fiatal életkor – minősíti súlyosabban, e körülményre nem elegendő az elkövető gondatlanságának a kiterjedése, hanem szükséges, hogy a minősítő körülményt is a szándéka fogja át.
Téves ezért az elkövetőnek a minősített esetben való bűnösség megállapítása a Btk. 15.§ alkalmazásával arra hivatkozva, hogy az „eredmény” tekintetében elegendő az elkövető gondatlansága is. (Btk. 282/A.§ (1) bek., (6) bek. a) pont)
II. A büntetlen előélet és a fiatal felnőttkor egyidejűleg nem értékelhető a vádlott javára enyhítő körülményként. Ha a vádlott a fiatalkort néhány évvel meghaladott un. fiatal felnőtt, akkor ezt a körülményt kell a javára értékelni. (BK. 154.)

9. A termék akkor rossz minőségű, ha nem felel meg a nemzeti szabványnak vagy rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
A rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntette megállapításának feltételei.(Btk. 294. § (1) (2) bekezdése)

10. Az áru hamis megjelölésének és az iparjogvédelmi jogok megsértésének látszólagos alaki halmazata; az utóbbi bűncselekmény helyett az áru hamis megjelölése előkészületének a megállapítása (Btk. 296. §, Btk. 329/D. §, (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont, Btk. 18. § (1) bekezdés)

11. A gazdasági társaság részére nyújtott nem pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározása a valótlan érték megjelölésének bűntette szempontjából ( Btk. 298/C.§, Gt. 12.§ 332.§- 335.§)

12. I. Az adócsalás a csaláshoz képest minden tényállási elem tekintetében speciális tényállásnak tekinthető. A tulajdont védő vagyon elleni bűncselekmény (csalás) és az állam pénzgazdálkodását, az adók befizetéséhez fűződő érdeket védő gazdasági bűncselekmény (adócsalás) szabályai egymáshoz képest az általános és a különös viszonylatában vannak. Így csakis valamennyi feltétel együttes fennállása, az összes tényállási elemet érintően a specialitás megléte esetén kerülhet sor az adócsalás megállapítására, minden más esetben a cselekmény csalásként értékelhető (Btk. 310.§ és 318.§)
II. Nem a gazdasági társaság adóalany mivolta, hanem a konkrét jogügylet fiktív vagy valóságos volta a csalás, illetve az adócsalás elhatárolásának alapja (Btk. 310.§ és 318.§)

13. Csalás vétsége helyett adócsalás vétségének megállapítása (Btk. 318. § (1) bekezdés és (2) bekezdés első fordulat, Btk. 310. § (1) bekezdés)

14. I. A „fondorlatos” módon elkövetett lopás elhatárolása a csalástól.(Btk. 316. §, 318. §)
II. A személyi, illetve a tárgyi bűnpártolásnak nem lehet részese az alapcselekmény elkövetője (Btk. 21. § (1) bekezdés, 244. § (1) bekezdés c) pont)

15. Nem minősülnek dolog elleni erőszakkal elkövetettnek az olyan – bár állagsérelemmel is járó – beavatkozások, amelyek az adott dolog birtokba vételének szokásos módjai, így különösen, amelyeket a tulajdonos a birtoklás és használat körében gyakorol. (Btk. 316.§ /1/ bekezdés és /2/ bekezdés d/ pontja, 4/1998. BJE, BH 1992/4.)

16. A csalás és a zsarolás elhatárolása.
Mindig a konkrét sértett adott viszonyaihoz képest kell vizsgálni, hogy a fenyegetés alkalmas-e a kívánt hatás elérésére (Btk. 318.§ és 323.§)

17. A rablás annyi rendbelinek minősül, ahányszor a teljes törvényi tényállás (erőszak vagy minősített fenyegetés alkalmazása, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba való helyezés, illetőleg az elvétel) megvalósul.
Ennélfogva nem eredményez halmazatot sem az egy sértett értéktárgyainak elvétele érdekében több személlyel szemben alkalmazott erőszak vagy fenyegetés, sem az egy személlyel szemben alkalmazott erőszak vagy fenyegetés során több sértett értéktárgyainak elvétele, valamint a több személlyel szemben alkalmazott fenyegetés során jelen nem lévő sértett értéktárgyainak elvétele sem. (Btk. 321.§, 12.§)

18. A jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában történő felmentésnek van helye, amennyiben a gépjárműnek használat céljából való elvétele nem valósul meg.(Btk.327.§(1)bekezdése,.Be.331.§(1)bekezdése)

19. A bemutatóra szóló értékpapírok az eltulajdonításukat követően a sértett által kezdeményezett közjegyzői megsemmisítési, illetve letiltási eljárás folytán nem tartoznak már a Btk 333. § 1. pontjában meghatározott dolog fogalmi körébe, így az orgazdaság elkövetési tárgya nem lehet. (Btk. 333.§ 1. pont, 326.§)

20. A zár alá vétel téves feloldása a magánfél mulasztására hivatkozással (Be. 159.§)

21. I. A pótmagánvádló vádindítványát elutasító végzés nem érdemben zárja le az ügyet, de ebben az esetben az eljárás további folytatásának nincs helye, kivéve ha a feltételek fennállása esetén a nyomozás folytatása elrendelését kérhetik. (Be. 233. § (1) bekezdés)
II. A pótmagánvádló vádindítványát elutasító végzés nem pervezető végzés, ahhoz az elsőfokú bíróság kötve van. (Be. 260. § (1) bekezdés)
III. Az elkésettség okából elutasított vádindítvány esetén a pótmagánvádlónak nincs módja a vádindítvány ismételt benyújtására, a fellebbezést pedig a törvény zárja ki, így ilyen esetekben az egyedüli lehetőség az igazolási kérelem előterjesztése. (Be. 231. § (2) bekezdés a./ pont, (3) bekezdés, 65. §)
IV. Ha a pótmagánvádló a postára feladott, dátumbélyegzővel ellátott vádindítványt a küldemény továbbítását megelőzően visszakéri, a küldemény kézbesítési folyamatát megszakítja. (254/2001. (XII.18.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés, a 2001. évi XL. Törvény 19. § (2) bekezdés, Magyar Posta Rt. általános szerződési feltételei a postai és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére 4.5 pont)
V. Ha a sértettnek jogi képviselője van, a pótmagánvád előterjesztésére nyitva álló határidő a panasz elutasító határozat sértetti képviselőnek történő szabályszerű kézbesítésétől veszi kezdetét. (Be.169. § (4) bekezdés, 229. § (1) bekezdés)

22. Az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott kézrekerítése érdekében kibocsátott elfogatóparancs a büntetőeljárásban intézkedésnek tekintendő, amelyet nem végzésben kell elrendelni és ellene fellebbezésnek sincs helye. (Be. 281.§ (7) bek.)