|
Döntvénytár, a Fővárosi Bíróság határozatai
Jognyilatkozat pótlása
1.) A reklámtábla felhelyezésére kötött
szerződés dologbérleti szerződés, amelyet a bíróság jogszabályi lehetőség
hiányában a felek között nem hozhat létre, ezért a Ptk. 5. § (3) bekezdésére
alapított kereset alaptalan.
Személyhez fűződő jogok, sajtó-helyreigazítás
2.) Személyhez fűződő
jog megsértése miatt indított perben a nem vagyoni kár megállapításánál
a bíróság csak azokat a körülményeket értékelheti, amelyre a felperes
hivatkozott. ( 34/1992. (VI.1.) AB. számú határozat)
3.) I. Az Országgyűlés
ülésén elhangzott felszólalás során megvalósított személyhez fűződő jog
megsértésének kérdése (Ptk. 75.§ (1) bekezdés, 84. § (1) bekezdés, BH
1999/250., BH 1999/150
II. A jogsértőt - házszabályi rendelkezés hiányában - nem lehet kötelezni
arra, hogy az Országgyűlés televízió által is sugárzott ülésén adjon elégtételt
(46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 84.§ (1) bekezdés és 119. §)
4.)A nem vagyoni
kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi
jog megsértése. Szerződésszegő magatartás (utazási szerződés megszegése)
is lehet olyan amely egyúttal a személyiségi jogot is sérti.
A nem vagyoni kárigény érvényesítője azonban csak a személyét ért hátrány
miatt léphet fel követeléssel, mivel a személyhez fűződő jogokat csak
személyesen lehet érvényesíteni.
Bírói mérlegelés tárgya, hogy a bizonyított hátrány olyan mérvű-e, amelynek
csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kárpótlás szükséges,
és ha igen, milyen összeg alkalmas a hátrány ellensúlyozására (Ptk. 415-416.§,
214/1996. (XII. 23.) Korm. sz. rendelet 7. § (2) bekezdés, Ptk. 318.§,
76.§, 84.§ (1) bekezdés e., pontja, 85.§ (1) bekezdsé, 339.§ (1) bekezdés
és 354.§ (4) bekezdés)
Szerzői jog, szabadalom, védjegy
5.) Ha a termék alkotóelemének
jellemzője a termék használatát - különösen a csak e használatban megnyilvánuló
sajátos funkciót, hatást vagy működést - írja le, akkor ezt az egész termék
szükséges jellemzőjének is kell tekinteni a szabadalmi oltalom terjedelmének
meghatározásában (1969. évi II. tv. 13.§).
6.) I. A Magyar Szabadalmi
Hivatalt, mint államigazgatási szervet, a védjegybejelentési eljárásokban
(is) hiánypótlási felhívási, bizonyítási és indokolási kötelezettség terheli
(Vr. 12. §, Áe. 26. § (1) bekezdés, 43. § (1) bekezdés c.) pont).
II. Eredetmegjelölést védjegyoltalomból kizáró korábbi megjelölésként
nem lehet figyelembe venni (Vt. 3. § (3) bekezdés c.)pont)
Versenyjog
7.)Az ítélet rendelkező
részében pontosan meg kell határozni azt a tevékenységet, mellyel az alperes
a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI.
tv. (Tpt.) szerint minősülő jogsértést megvalósította, a jogkövetkezmények
alkalmazása körében pedig pontosan meg kell jelölni az alperes elégtétel
adási kötelezettségének feltételeit (Tpt. 29.§ (1) bekezdés a.) és c.)
pont).
Ha a felperes a kereseti kérelmét a versenyjog megsértésére alapítva terjeszti
elő és a bíróság ennek alapján marasztalja az alperest, az a tény, hogy
a versenyjogi szempontból árunak minősülő termékkel kapcsolatosan szerzői
jogi kérdések is felmerülhetnek, az eset megítélése tekintetében közömbös
Tulajdonjog, birtok
8.) Közös tulajdonban
levő ingatlan használatának újrarendezését sikertelenül kéri a tulajdonostárs
arra hivatkozással, hogy a használat tárgyában korábban kötött bírói egyezséget
nem hajtották végre, valamint megnövekedett a család létszáma és a tulajdonukban
álló gépkocsik száma (Ptk. 241. §, PK. 8.)
9.) Sajátjakénti,
végleges és szakadatlan zavartalan használat hiányában alaptalan az elbirtoklás
megállapítása iránti keresete annak a birtokosnak, aki tíz évet meghaladóan
az ingatlanban lakik, de akinek házastársa ellen évtizedes végrehajtási
eljárás folyik az ingatlan kiürítése iránt (Ptk. 121. § (1) bekezdés,
124. § (1) bekezdés a. és b. pontja)
10.) Bár a Ptk.
148. § (1) bekezdése a közös tulajdon megszüntetésének módjai között sorrendiséget
határoz meg, elsődlegesnek tekintve a természetbeni megosztást. A (3)
bekezdésben foglaltakra figyelemmel azonban a természetbeni megosztás
akadálya az is, ha erre ugyan objektíve lehetőség van, de a felépítmény
és a telek értéke egymástól jelentősen eltér és a felépítmény nem osztható
meg. (Ptk. 148. § (1) és (3) bekezdés, PK 10
11.) A vízóraakna
az ingatlan alkotórésze, így az ingatlan elbirtoklásával együtt a vízóraakna
is elbirtoklásra kerül (Ptk. 195. § (1) bekezdés, 121. § (1) bekezdés)
Társasházzal kapcsolatos perek
12.) Ha a társasház
közös képviselője közgyűlési határozat hiányában intézkedik a társasházi
ingatlanon végzendő felújítási munkák elvégzéséről, őt e körben megbízás
nélküli ügyvivőnek kell tekinteni, így azt kell vizsgálni, hogy beavatkozása
helyénvaló volt-e
13.)Társasház közgyűlési
határozatának megtámadására nyitva álló határidő 60 nap, melynek elmulasztása
jogvesztéssel jár. E határidő lejártát követően a bíróságra érkezett keresetlevél
idézés kibocsátása nélküli elutasításának, a későbbiekben pedig a per
megszüntetésének van helye (1997. évi CLVII. tv. 32. § (1) bekezdés, Pp.
130. § (1) bekezdés h. pontja, 105. § (4) bekezdés. Ptké. 3. §)
14.) Társasház közgyűlési
határozata érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a kereseti
kérelemhez kötöttségből eredően a bíróság csak a kereseti kérelemben megjelölt
érvénytelenségi okok alapján vizsgálhatja a közgyűlési határozatot (1997.
évi CLVII. tv. 32. § (1) bekezdés, Pp. 213. § és 215. §)
15.) Az 1997. évi
CLVII. tv. (Tht.) 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelező alaki szabályok
megsértése is eredményezheti a közgyűlési határozatok érvénytelenségének
megállapítását erre való hivatkozás esetén.
Ha a közgyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyv valamely okból nem
áll rendelkezésre (pl. elveszett, megsemmisült), ez nem eredményezi a
határozat alaki okokból való érvénytelenségét, vagyis a tulajdonos a közös
költség fizetési kötelezettségét, illetve a költség mértékét jegyzőkönyv
hiányában a fél más módon (pl. értesítéssel, kimutatással) is bizonyíthatja.
A bizonyítás lefolytatására és a bizonyítékok mérlegelésére a Pp. általános
szabályai az irányadók
16.) Az 1997. évi
CLVII. tv. (Ttv.) 3. § (1) bekezdése a társasháznak csak korlátozott jogképességet
ad, mely az épület fenntartásával, felújításával és a közös tulajdonnal
kapcsolatos ügyek intézésére korlátozódik, tehát dologi jog megállapítása
iránti perben a társasháznak jogképessége nincs. Erre tekintettel a keresetlevél
idézés kibocsátása nélküli elutasításának, a későbbiekben pedig a per
megszüntetésének van helye (1997. évi CLVII. tv. 3.§ (1) bekezdés, Pp.
130. § (1) bekezdés e. pontja, 157. § a. pontja)
Kötelmi jog
17.) Az ingatlanközvetítő
cég, illetve az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd ellen a Ptk. 339.
§ (1) bekezdésére alapítottan indított kereset elbírásának szempontjai,
ha a szerződésben eladóként ál-eladó szerepel.
Az ingatlanközvetítőtől az az elvárható magatartás, hogy a nála jelentkező
vevőt olyan eladóval hozza össze, aki az adásvételi szerződés megkötésére
jogosult, de nem feladata a felek személyazonosságának valódisága utáni
- a szükséges mértéket meghaladó - nyomozás.
Az ügyvédtől nem várható el, hogy felismerje egy személyi igazolvány hamis
voltát és nyomozzon a személyi igazolványt felhasználó személyek tényleges
személyazonossága iránt
18.) Az eladót
a használt gépkocsi vonatkozásában is terheli szavatossági felelősség
azokért a hibákért, amelyek nincsenek összefüggésben a gépkocsi tényleges,
illetve állított korával, hanem ezeken kívül állnak fenn és a gépkocsi
rendeltetésszerű használatát akadályozzák. Az eladó az elhallgatott hibákért
is felel, felelőssége objektív ( Ptk. 305. § (1) bekezdés, 306. § (1)
bekezdés)
19.)Ha az eladó
nem az ingatlanközvetítő által közvetített személlyel köt adásvételi szerződést,
az ingatlanközvetítő a Ptk. 479. § (1) és (2) bekezdése alapján költségei
felmerültének igazolásával igényelhet költségtérítést a megrendelőtől.
Ebben az esetben a sikeres közvetítés esetére kikötött "megbízási
díj" az ingatlanközvetítőnek nem jár (Ptk. 478. § (1) és (2) bekezdés)
20.) Az állandó
jogi képviseletet ellátó ügyvédnek, mint megbízottnak a megbízójával szembeni
kártérítési felelőssége felróható magatartás hiányában nem állapítható
meg, ha a megbízóval szemben nem egyszerű megítélésű ügyben kibocsátott
fizetési meghagyással szemben az ügyvéd kifejezett megbízói utasítás hiányában
nem nyújt be ellentmondást és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésével
a megbízót kár éri (Ptk. 474. §. (2) bekezdés)
21.) Az eladó azon írásbeli nyilatkozata,
mely szerint egy meghatározott összeget "szóbeli előszerződés"
fejében a vevőtől átvett, nem eredményezheti a felek között végleges adásvételi
szerződés létrehozását. De alaptalan az igény a Ptk. 5. §-ra alapítottan
is (Ptk.200.§,205.§(2)bekezdése,208. §)
22.) Az élettársak
gazdálkodásának eredménye közös tulajdonba kerül, a közös vagyon az élettársi
vagyonközösség folytán a vagyon egészére áll fenn, ennél fogva az élettársi
közös vagyon megosztása során nem lehet abból egyes tárgyakat kiragadni.
A felállítandó vagyonmérleg alapján számított jutó csak a teljes vagyon
figyelembe vételével határozható meg, függetlenül attól, hogy az pénzben,
vagy természetben kerül kiadásra (Ptk. 578/G. § (1) bekezdése)
23.) Nincs akadálya
annak, hogy a felek érvényes előszerződést kössenek olyan körülmények
között is, amelyek a végleges adásvételi szerződést érvénytelenné tennék
(Ptk. 208. §, BH. 1984. 271.).
Az előszerződésben az elállási jog gyakorlására kikötött bánatpénz lényegében
az elállási jog elismerésének ellenértéke, így elállás esetén a másik
fél kártalanítására szolgál, mégpedig oly módon, hogy az ezt az összeget
esetlegesen meghaladó kár megtérítése nem is követelhető (Ptk. 277. §
(1) bekezdés és 320. §)
Kártérítés, biztosítás
24.) A nem vagyoni
kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi
jog megsértése. Szerződésszegő magatartás (utazási szerződés megszegése)
is lehet olyan, amely egyúttal a személyiségi jogot is sérti.
A nem vagyoni kárigény érvényesítője azonban csak a saját személyét ért
hátrány miatt léphet fel követeléssel, mivel a személyhez fűződő jogokat
csak személyesen lehet érvényesíteni.
Bírói mérlegelés tárgya, hogy a bizonyított hátrány olyan mérvű-e, amelynek
csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nem vagyoni kárpótlás szükséges,
és ha igen, milyen összeg alkalmas a hátrány ellensúlyozására (Ptk. 415-416.
§, 214/1996. (XII.23.) Korm. sz. rendelet 7. § (2) bekezdése, Ptk. 318.
§, 76. §, 84.§ (1) bekezdés e. pontja, 85. § (1) bekezdés, 339. § (1)
bekezdés és 354. § (4) bekezdés).
( Pesti Központi Kerületi Bíróság 4. P. 52. 655/1999/6/40. sz. és a Fővárosi
Bíróság, mint másodfokú bíróság 47. Pf. 25. 836/2000/6. sz. )
25.) Személyhez
fűződő jog megsértése miatt indított perben a nem vagyoni kár megállapításánál
a bíróság csak azokat a körülményeket értékelheti, amelyre a felperes
hivatkozott (34/1992. (VI. 1.) AB. számú határozat).
( Pesti Központi Kerületi Bíróság 1. P. 89.935/1999/9. sz. és a Fővárosi
Bíróság, mint másodfokú bíróság 48. Pf. 22.811/2001/2. sz. )
26.) A nem vagyoni
kártérítés mértékét olyan összegben kell megállapítani, amely kifejezi
a károsultat ért valamennyi hátrányt, és egyben alkalmas a hátrányos következmények
enyhítésére, a teljességgel elnehezült életvitel elviselésének a megkönnyítésére.
Az I.r. felperes károsult javára megítélt 7 000 000 forint összegű nem
vagyoni kárpótlás a hasonló következményekkel járó, korábban bekövetkezett
káresemények alapján megítélt összegekhez képest (Pf. III. 21.218/1998.,
Pf. III. 21.888/1995.) lényegében az annak megfelelő egyenértékűséget
fejezi ki azzal, hogy ez esetben az időközi inflációs hatások mindenkit
terhelő és a balesettől független következményeit az alperesre nem hárítja
át. (Ptk. 345. §, 355. §(1) bekezdés, 58/1991. (IV.13) Korm. rendelet
1.§)
27.) A jogerős
ítélet rendelkezése bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének alapjául
nem szolgálhat, mert a jogerős ítélethez anyagi jogerő fűződik. Ha a fél
bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti követelése jogalapjául
a saját ügyében hozott, szerinte törvénysértő jogerős ítéletet jelöli
meg, a kártérítési per bírósága nem állapíthatja meg a döntés jogellenességét,
amely a kártérítési felelősség egyik feltétele (Ptk. 349. §, 1997. évi
LXVI. tv. 7. §)
28.) Különös körültekintéssel
köteles eljárni az ügyvéd az adásvételi szerződés megkötése során, ha
az eladó tulajdonjoga a telekkönyvbe még nincs bejegyezve, tulajdoni várománya
csak a tulajdoni lap széljegyén szerepel. A kellő gondosság elmulasztása
esetén az ügyvéd kártérítési felelősséggel tartozik (Ptk. 474. §, 1993.
évi 4. tvr.)
29.) Nem vagyoni
kárpótlás nemcsak testi vagy pszichés hátrány esetén illeti meg a károsultat,
hanem egyéb személyiségi jogai megsértése esetén is. A károsultat azonban
itt is az a bizonyítási kötelezettség terheli, mint a kártérítés más eseteiben
is ( 34/1992. (VI.1.) AB határozat, Ptk. 355.§, Pp. 164. § (1) bekezdés)
30.) A kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosítóval szemben
érvényesített kártérítési igény egységes. Így amennyiben azt az 58/1991.
(IV.13.) Kormányrendelet 7. § (6) bekezdése szerinti határidőben terjeszti
elő a károsult, a biztosító nem hivatkozhat arra, hogy a jogosult az egyes
kártételeket külön nem nevesítette (58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet
7. § (6) bekezdése)
31.) A biztosító
a Ptk. 558. §-a szerint alappal érvényesíthet megtérítési igényt a gépjármű
javítását végző céggel szemben - a javító cég custodia felelőssége következtében
- ha ismeretlen tettes a javító műhelyből tulajdonítja el a biztosított
gépjárművet. (Ptk. 558. §,
Ptk. 389. §)
32.) Ha lopáskár
miatt a vagyonbiztosítási érdek és így a biztosítási szerződés megszűnt,
így az alperes a Ptk. 540. § (1) bekezdésébe foglalt közlési kötelezettség
megszegésére hivatkozva a Ptk. 541. § (1) bekezdésében foglaltak alapján
nem mentesülhet, kifogásként a 210. § (1) bekezdése szerinti megtámadási
jogával is élhet. A Ptk. 540. § (1) pontjában foglalt közlési kötelezettség
megszegése - amennyiben a Ptk. 541. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmény
nem alkalmazható - a szerződés érvénytelenségének megállapításához is
vezethet (Ptk. 540. § (1) bekezdés, 541. § (1) bekezdés és 210. §)
33.) Az épület
tulajdonosa a hóomlás által okozott kár megtérítése alól nem mentesül,
ha az épületen elhelyezett hófogók felszerelésén és karbantartásán túlmenően
az elvárhatóság körébe tartozó figyelmeztetési kötelezettségének nem tesz
eleget (Ptk. 352. § (1) bekezdés)
Lakás- és helyiségbérleti ügyek
34.) Az önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 80. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati
lakásokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok a helyi önkormányzatokat és nem
azok Polgármesteri Hivatalát illetik meg. Erre tekintettel a tulajdonjog
részjogosítványát képező rendelkezési jog (Ptk. 112. § (1) bekezdése)
gyakorlására, így a csereszerződés érvényességéhez szükséges hozzájárulás
megadására is e jogi személy jogosult (1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 29.
§ (1) bekezdése)
35.) Helyiségbérleti
jogviszony esetében a bérlőtársak - mivel nem önálló bérlők - jogviszonyukat
saját egyoldalú nyilatkozattal (pl. felmondással, a bérleti jog átruházásával
vagy cseréjével) nem szüntethetik meg. Ennek csak akkor lenne helye, ha
a kiválni kívánó bérlőtárs és a többi bérlőtárs valamint a bérbeadó között
új szerződés megkötésére, vagy a bérleti szerződés módosítására kerülne
sor. (1993. évi LXXVIII. tv. 4. § (1) és (5) bekezdése, 5. § (1) bekezdése,
42.§)
Értékpapírjog
36.) A kötvény
kibocsátója és forgalmazója egyetemlegesen felelős a félrevezető tájékoztatás
miatt a kötvénytulajdonosnál bekövetkezett kárért ( 1990. évi VI. tv.
(Épt.) 83. § és 84. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 328.§).
Családjog
37.) A tartásdíj
felemelése, illetve leszállítása iránti perekben az egyéb törvényes feltételek
megléte mellett a Csjt. 18. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása is
szükséges az egyezség megváltoztatásához azokban az esetekben, amikor
a keresetet az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül terjesztik
elő, noha az ítélet meghozatalára csak a jóváhagyást követő két év letelte
után kerül sor
38.) Házastársak
(volt házastársak) jogvitája a házastársi közös vagyonba tartozó ingatlannal
kapcsolatban, a házastársi közös vagyonra vonatkozó igények teljességének
az elbírálása nélkül - azokból kiszakítva - önállóan nem bírálható el.
(Csjt. 27. § (1) bekezdés, Csjt. 31. § (2) bekezdés)
39.) A jogosult
jelentős vagyoni követelése esetén, annak elbírálása nélkül, nem hozható
ítéleti döntés a házastársi tartásra, ha vagyoni igényre is folyik a per.
Házastársi tartásdíjra irányuló igény esetén, mind a jogosulti, mind a
kötelezetti oldalon jelentősége van nemcsak a jövedelemnek, hanem a vagyoni
helyzetnek is (Csjt. 60. §, Csjt. 21. és 22. §)
Munkajog
40.) A köztisztviselő
évi 20 munkanapnál több túlóra után sem szabadidő-megváltásra, sem ennek
pénzbeli megváltására nem tarthat igényt (Ktv. 40. § (1) és (5) bekezdés,
565/B/1995. AB. határozat)
Peres eljárás
41.) Tulajdonjog
ráépítés jogcímén való megállapítása iránt folyamatban levő perben a közreműködési
arány, illetve annak forintban realizálódó értékének meghatározása nem
a szakértő, hanem a bíróság feladata.
A bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy ugyanazon kérdésben
több szakértőt rendeljen ki és a beszerzett szakvélemények közül - saját
belátása szerint - válasszon. A szakvélemény aggályossága esetén a Pp.
182-183. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni
42.) A Pp. 48.
§-a szerint a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint
jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Bár az 1990. évi V.
tv. 15. § (2) bekezdése szerint az egyéni cég nem jogi személy, az 1997.
évi CXLV. tv. (Ctv) 1. § (1) bekezdése szerint bejegyzett cégként, a cég
neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ezért az
egyéni cég perképes, saját cégneve alatt perelhet és perelhető.
43.) A perújítási
kérelmet előterjesztő felet a le nem rótt eljárási illeték megfizetésére
akkor is kötelezni kell, ha a bíróság a perújítási kérelemet, mint érdemi
tárgyalásra alkalmatlant elutasítja (6/1986. (VI.26) IM.számú rendelet
3. § (3) bekezdése)
44.) Az eljárásban
megítélt, a pernyertes félnek járó perköltséget a félnek és nem a jogi
képviselőnek kell megítélni. (Pp. 78. § (1) bekezdés)
45.) A lakáskiürítési
perekben érvényesülő perújítási tilalom minden olyan jogvitára kiterjed,
amely a kiürítési kötelezettséget érintené (pl. bérleti jogviszony folytatása
iránti igény).
A perújítás tilalma az elhelyezési jogosultsággal kapcsolatos rendelkezésre
is kiterjed, mivel ez is a per főtárgyát képezi (Pp. 260. §(4) bekezdése)
Végrehajtási ügyek
46.) A Ptk. elévülés
nyugvására vonatkozó szabályai a végrehajtási jog elévülésére is irányadók
(Vht. 57. §, Ptk. 326. § (2) bekezdése)
47.) A végrehajtási
igényper tárgyalása nem függeszthető fel azért, mert a végrehajtás alapját
képező fizetési meghagyással szemben a kötelezett perújítással élt. Az
igénylő felperes attól függetlenül mentesülhet vagyontárgyai foglalása
alól, hogy az adós tartozása a perújítás eredményeként fennmarad-e avagy
sem
|
