Döntvénytár, a Fővárosi Bíróság határozatai



Büntető Kollégium határozatai


BÜNTETŐ KOLLÉGIUM
Határozatok

1.) A bűncselekményt az elkövetés idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. A cselekmény elbírálásán a bűncselekmény jogerős elbírálását kell érteni, tehát az elkövetés és az elbírálás között a terheltre kedvező jogszabályváltozások figyelmen kívül maradnak akkor, ha a jogerős határozat meghozatalakor a jogalkotó visszaállította az elkövetéskori szabályozást.[Btk2. §]


2.) I. Nem állapítható meg halmazatban a szemérem elleni erőszak bűntette és személyi szabadság megsértésének bűntette ha a vádlott a sértettet a közösülés szándékával és csak addig az ideig fosztja meg személyi szabadságától, amíg a cselekményét véghezviszi. [Btk. 12. §]
II. A szemérem elleni erőszak bűntette és az erőszakos közösülés bűntette kísérletének elhatárolása [Btk.197. §, 198. §]


3.) I. A lopás társtettese az, aki az eltulajdonításban addig működik közre, amíg az elvett dolog a sértett uralmi köréből nem került ki [Btk. 20. § (2) bekezdés, 21. § (2) bekezdés és 316. § (1) bekezdés]
II. Az alkalmazandó jogszabályt az elkövetéskor és az elbíráláskor a hatályos büntetőtörvény valamennyi, az adott ügyben alkalmazandó rendelkezésének összhatása alapján kell meghatározni [Btk. 2. §.]


4.) A társadalomra veszélyességben való tévedés címén a vádlott téves felmentése csempészet bűntettének vádja alól. [Btk. 27. § (2) bekezdés, 312. §, LB.1/1999.BJE.]

5.)Nem szakítja félbe a büntethetőség elévülését az ügynek átirattal az eljárás lefolytatására illetékes másik bírósághoz történő megküldése.
[Btk. 35. § (1) bekezdés]


6.) Közérdekű munka büntetés kiszabása során olyan általánossággal kell meghatározni a munka jellegét, amely a tényleges végrehajtást biztosítja. [Btk.49. § (2) bekezdés]


7.) Közúti járművek vezetésétől végleges eltiltás [Btk 59. § (1) bekezdés]


8.) A meghatározott idejű szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértékétől való eltérés esetén indokolási kötelezettség terheli a bíróságot.[Btk.83. §]


9.) I. A Btk. 2. §-a alkalmazhatóságának lehetősége kizárólag az elkövetési értékre tekintettel.
II. Az előre megfontolt szándék, s nem az előre kiterveltség a súlyosít a vagyon elleni bűncselekményeknél [BK.154. II.10. pontja]
III. A középmérték alkalmazásának szempontjai [Btk.83.§ (1) bekezdés]


10.) I.A próbára bocsátással elbírált cselekmény büntethetőségének elévülését vizsgálni kell, amikor a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt folyó eljárásban felmerül az ügyek egyesítésének és együttes elbírálásának a lehetősége [Btk. 33. §-a és 35. §-a]
II.A közokirattal visszaélés elkövetési tevékenysége [Btk.277. § (1) bekezdés]
III.A lopás elkövetési tevékenységének, elvételnek természetes egységet eredményező folyamatos megvalósítása [Btk. 316. § (1) bekezdés]

11.) Minden olyan esetben, amikor az elkövető a saját, vagy harmadik személy vagyoni haszna érdekében működik közre a Btk. 326. § (1) bekezdésében felsorolt alapbűncselekményekből származó vagyontárgyak megszerzésében, elrejtésében, vagy elidegenítésében, orgazdaságot - és nem tárgyi bűnpártolást - kell megállapítani. [Btk.244. § (1) bekezdés c./ pont és (2) bekezdés, Btk. 326. §]


12.)I.Amennyiben az elkövető a lopott dolog elidegenítésében legalább részben a saját részére való előnyszerzés végett vesz részt, kizárólag orgazdaság bűntette valósulhat meg.
II.Az elidegenítésben való közreműködés esetén a vevő személye közömbös, az lehet akár az alapbűncselekmény sértettje is [Btk. 244. §, Bt 326. §]


13.) A végrehajtás alóli elvonással elkövetett zártörés vétségének megállapíthatósága szempontjából a lefoglalt tárgy őrzése nem tényleges őrzést, hanem csupán annyit jelent, hogy a tárgyakért felelős személy mindent kövessen el a végrehajtás alóli esetleges elvonás megelőzésére [Btk. 249. §]


14.) A leckekönyvben mint közokiratban nem valamennyi bejegyzés közhitelességű és ezért van olyan, amelyik nem lehet a Btk. 274. § (1) bekezdés c./ pontjában foglalt bűncselekmény tárgya [Btk. 274. §]


15.) Befejezett lopási cselekmény téves megállapítása, annak kísérlete helyett, ha az eltulajdonítani kívánt dolog nem kerül ki a sértett birtokából [Btk. 316. § és 16. §.]
I.A büntető eljárásban más személy adatait felhasználó és így több valótlan adatot tartalmazó közokirat keletkezésében közreműködő terhelt cselekménye nem több rendbeli, hanem folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk.274. § (1) bekezdés b./ és c./ pontja és a 12. § (2) bekezdése]
II.A büntető eljárásban más személy adatait felhasználó és így több valótlan adatot tartalmazó közokirat keletkezésében közreműködő terhelt cselekménye nem több rendbeli, hanem folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk.274. § (1) bekezdés b./ és c./ pontja és a 12. § (2) bekezdése]


16.) I. Amennyiben a kábítószerrel visszaélés fogyasztói illetve forgalmazó típusú elkövetési magatartásai közül a behozatallal elkövetett visszaélés befejezetett, a forgalomba hozatala viszont kísérleti szakban maradt, úgy - tekintettel a különböző bekezdésekben és eltérő büntetési tétellel fenyegetett visszaélések miatt - a Btk. 282. § (1) bekezdés szerinti befejezett büntettet és nem a (2) bekezdésen meghatározott visszaélés kísérletét kell megállapítani. (Btk.282. §)
II. Az a terhelt, aki magyarországi lakcímek átadásával segíti a külföldi elkövetőt, hogy az a kábítószert postai úton az országba a megadott címekre bejuttassa, nem tettese, hanem bűnsegéde a Btk. 282. § (1) bekezdésében meghatározott, az országba behozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének. [Btk. 21.§]


17.) I. Abban az esetben tárgyalást kell kitűzni, ha a tárgyalás mellőzésével hozott végzés kiadmányát a posta "nem kereste" jelzéssel kézbesíti vissza. [43/1953.(VIII.20.)MT rendelet]
II. A szabálysértési értékhatár módosulása folytán a Btk. 316. § (2) bekezdés c./ pontja szerinti minősítés esetén a lopás vétsége miatt indult büntetőeljárás nem szüntethető meg. [Btk.316.§ (2) bekezdés c./ pont]…65.


18.) Lopás elkövetése szempontjából a templom nem minősül lakásnak, vagy hasonló módon közösen használt helyiségnek.[Btk. 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés h./ pont]


19.) Élettársi vagyonközösség esetén a szokásos mértéket meghaladó ajándékok, ékszerek, a közös használat célját szolgáló műszaki cikkek nem tekinthetőek külön vagyonnak, így azokra lopást sem lehet elkövetni. [Btk.316. §]

20.) Amennyiben a "szerencsejátékba" bevont személyeknek a vádlottak csalárd, vagyoni hasznot célzó magatartása folytán nyerési esélyük egyáltalán nincs, a véletlenszerűség bármily csekély fokban - szerepet nem játszik, úgy csalás bűncselekménye megállapításának van helye. [Btk. 318.§, Btk. 267. §]


21.) I. Rablás megvalósítása térben és időben elhúzódó több mozzanatú folyamatos magatartással. [Btk. 321. § (1) bekezdés]
II. A váddal azonos tényállás alapján a cselekmény egységes minősítésekor a vád szerint minősített bűncselekmény tekintetében nem kell felmentő rendelkezést hozni. [Be.163. § (2) bekezdés, Be. 214. § (3) bekezdés a./ pontja]


22.) A környezetkárosítás bűntette megállapításának feltételei [Btk. 280. § (1) bekezdés]
I.Amennyiben a terhelt a környezetet károsító magatartása során vagyoni értékkel bíró számára idegen vagyontárgyat rongál meg, a rongálás a környezetkárosítással valódi anyagi halmazatot alkot [Btk. 12. § (1) bekezdés, Btk. 324. §.]


23.) Nem felelős a gépjárművezető a villamos járdasziget lánckorlátját átlépő, féktávolságon belül az úttestre lépő idős korú gyalogos sérelmére okozott baleset miatt.[KRESZ. 20. § (1) bekezdés, 43. § (4) bekezdés b./ pont]


24.) Televízióban sugárzott műsorban megvalósult rágalmazásnál, illetve becsületsértésnél az elkövetés helye a műsorszolgáltató székhelye.
I.Ha a magánvádló az elkövetés helye szerint illetékes bíróságnál teszi meg a feljelentést, ez a bíróság nem teheti át illetékesség hiánya okából az ügyet a terhelt lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, a Be. 28. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott általános illetékesség közül a bíróság konkrét illetékességét a magánvádló indítványa határozza meg. [Be.28. §]


25.) A kirendelt védő díja az államot terheli, ha a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri és csak emiatt került sor a védő kirendelésére [Be. 47. § c./ pontja, Be. 218. § (1) bekezdés]


26.) I. A büntető perben érvényesített polgári jogi igény jogalapja a megvalósult bűncselekmény (szabálysértés).
II.A polgári jogi igény és a bűncselekmény (szabálysértés) között közvetlen kapcsolatnak, okozati összefüggésnek kell fennállnia [Be. 55. § (2) bekezdés)


27.) Eljárási kötelezettség (idézésre történő megjelenés megszegése) miatt rendbírság nem szabható ki azon tanúval szemben, akit a bíróság az eljárási kötelezettségéről (tárgyaláson történő megjelenés) nem tájékoztatott.[Be. 62. § (2) bekezdés, Be. 108. § (2) bekezdés]
A tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg figyelmeztetni kell a vallomástétel akadályaira és a hamis tanúzás következményeire.[Be. 64. §. (5) bekezdés]


28.) A tárgyalás során kihallgatott tanú korábban, gyanúsítottként tett vallomása bizonyítékként nem értékelhető. [Be. 62. §, 65-66. §]


29.) A védő tanúkénti kihallgatásának tilalma abszolút hatályú [Be. 67. §]


30.) Önmagában az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya - a kiszabható büntetés mértéke is - megalapozza a szökés, elrejtőzés lehetőségét ezért az előzetes letartóztatás elrendelése, illetve fenntartása indokolt. [Be. 92. § (1) a./ pont]


31.) A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának a kihirdetéséig tart. Ezt követően előterjesztett szabadlábra helyezési /előzetes letartóztatás megszüntetése/ iránti kérelem esetén az előzetes letartóztatás fenntartásáról nem kell ismételten rendelkezni, a szabadlábra helyezési indítványról kell érdemben dönteni. [Be.95. § (2) bekezdés]


32.) Törvénysértő módon kiszabott rendbírság és a nem jogosulttól származó fellebbezés [Be.113. §, 247. § (2) bekezdés]


33.) I. Ha a tárgyalás mellőzésével hozott végzés azért nem kézbesíthető a vádlottnak, mert az az ismert lakcíméről "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezett vissza, nincs helye az eljárás felfüggesztése mellett elfogatóparancs kibocsátásának (43/1953.(VIII.20.)MT rendelet 9. § (2) bekezdés)
II. Az ily módon befejezett, ügydöntő határozattal lezárt ügy egyesítésére sem kerülhet sor, a felfüggesztés tartama alatt kizárólag olyan intézkedések tehetők, amelyek nem kapcsolódnak a terhelt személyéhez. (Be. 137. § (5) bekezdés)
III.A jogerőre nem emelkedett ügydöntő határozat rendelkezéseit - amennyiben a tárgyalás alapján a bíróság eltér a korábbi döntéstől - hatályon kívül kell helyezni, a büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni a súlyosítási tilalom szabályaira. [Be. 354. § (3) és 241. § (1) bekezdés]
IV. Nem alkalmasak az elévülés megszakítására az eljáró hatóság törvénysértő intézkedései. [Btk. 35. § (1), (2) és 664. §]


34.)A büntető eljárás felfüggesztése képviselő ellen indított magánvádas ügyben. A mentelmi jog értelmezése [Be.137. § (1) bekezdés c./ pontja, Be. 169. § (1) bekezdés,1990.évi LV.törvény 4. és 5. §.]


35.) A terhelt fogyatékossága miatt felmerült jeltolmács-díj olyan bűnügyi költség, amit az állam visel
[Be.218. § (1) bekezdés]


36.) A kötelező védelem szabályának megsértése [Be. 298. § (2) bekezdés, 261. § (1) bekezdés]


37.) Előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorú fogvatartási helyének megváltoztatására csak erre irányuló indítvány alapján van törvényes lehetőség [Be.302. § (4) bekezdés]


38.) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a 3 hónapi halasztás engedélyezésének időpontját az ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani. [Be. 395. § (1) bekezdés, 398. § (1) bekezdés]


39.) Az ismételt halasztás iránti kérelem elutasításának feltételei [Be. 398. §.]


40.) Az operatív nyomozás során titkosszolgálati eszközök alkalmazásával beszerzett bizonyítékok felhasználásának lehetőségei a bírói szakban. [1994. évi XXXIV. tv. 63. § (1) bekezdés, 64. §, Be. 10. § (2) bekezdés, 60. § (1) és (3) bekezdés, 61. § (4) bekezdés]


41.) Szabálysértés elévülése [Sztv.11. §]