|
Döntvénytár, a Fővárosi Bíróság határozatai
Személyhez
fűződő jogok
1.Az
adatkezelő az érintett személy adatainak jogellenes kezelésével másnak
okozott kárt köteles megtéríteni. Önmagában azonban a jogellenes adatkezelés
nem jelent károkozást. A jogellenes adatkezelés és a kár közötti okozati
összefüggést a károsult bizonyítani köteles.
2.Az
üzleti titok megsértésének megállapítása önmagában a kárért való felelősség
megállapítását nem vonja maga után. A kár bekövetkezését, valamint a kár
és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggést a károsultnak
bizonyítania kell.
3.Nyomós
közérdekre hivatkozás alapján nem pótolható ítélettel a közélet szereplőjének
hozzájáruló nyilatkozata személyes adatainak megismeréséhez.
A személyes adatok védelméhez való jog nem korlátlan, azonban a korlátozás
a közérdekű adatokkal kapcsolatban is csak törvényi szabályozással történhet.
4.Szempontok
a véleménynyilvánítás szabadságára, illetve a jó hírnév oltalmára vonatkozó
alkotmányos alapelvek ütközése estén a személyiségi jog sérelmének megállapítása.
5.Az
újságíró, aki a közvélemény alakításában a nyilvánosság igényével fellép,
a közélet szereplője. Az őt érő kritika megengedhetőségének a határai
is tágabbak, s azt az átlagosnál nagyobb türelemmel kell elviselnie.
Szerzői jog, szabadalom
6.Az a tény, hogy egy eljárási szabadalom
igénypontjában meghatározott, a termék létrehozásához szükséges kémiai
reakcióban résztvevő anyagok egyikét más, a szabadalom igénypontjaiban
nem említett, így védelem alá sem helyezett kémiai anyagok helyettesítik,
önmagában kizárja a szabadalombitorlás megállapíthatóságát.
7.Valószínűsíthető,
hogy az alperes más eljárás eredményeképpen állítja elő a bitorlónak állított
hatóanyagot, ha az alperes kifejezetten feltárta ezt az eljárást; ilyen
esetben nem vélelmezhető a szabadalombitorlás. Vélelem hiányában pedig
nem állapítható meg, hogy az ideiglenes intézkedés meghozatalának egyik
konjunktív feltétele - a felperes különös méltánylást érdemlő jogvédelmének
szükségessége -fennáll.
8.Szerzői
jogi perben a felvett adatszolgáltatási lapnak csak akkor van bizonyító
ereje, ha azt az üzlet üzemeltetője, vagy az üzlet alkalmazottja aláírta.
Társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok, szövetkezetek
9.
Közös költség fizetése a Ptk. 306. §-ra (hibás teljesítés) hivatkozással
nem tagadható meg....47
Tulajdonjog, birtok
10.
A tulajdonjog elbirtoklással való megszerzése nem állapítható meg, ha
a sajátjakénti, zavartalan használat során bekövetkezett, helyrajzi szám
és térmérték megváltozását eredményező telekalakítás idején a használó
elbirtoklásra nem hivatkozott, majd attól kezdődően a perindításig újabb
10 év még nem telt el.
11.Nyaralóingatlanon
öröklés folytán keletkezett közös tulajdon esetén, a korábban birtokban
nem volt örökös használati igénye az elmérgesedett viszony ellenére is
alapos lehet, időben elkülönült formában.
12.Öröklés
jogcímén szerzett, az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett tulajdonjog
fennállása alatt az OTP javára bejegyzett jelzálogjog utólagos törlését
a tulajdonjogát utóbb bejegyezni kérő örökös nem kérheti. A közhitelességben
bízó, jóhiszeműen eljárt jelzálogjog-jogosult a szerződést biztosító mellékkötelezettségtől
nem fosztható meg. A bejegyzés elmulasztásának következményeit a késve
fellépő tulajdonosnak viselnie kell.
13.Az
elbirtoklást kizárja, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben,
hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa.
Társasházzal kapcsolatos perek
14.Nem tulajdonostárs közös képviselő
a közgyűlési határozatot nem támadhatja meg.
15.Egy
szolgáltatás osztatlanságát nem a felperes által nyújtott ellenszolgáltatás,
hanem a perben az alperestől követelt szolgáltatás jellege határozza meg.
16.A
társasháznak az 1997. évi CLVII. tv. (Tht.) 3. §. /1/bek.-ben szabályozott
jogalanyisága, csak a társasház kezelésére terjed ki, de nem terjed ki
a társasház dologi jogokkal kapcsolatos viszonyaira, kivéve, ha azt a
törvény külön megengedi.
17.A
közös költség fizetési kötelezettség a társasházi öröklakás tulajdonosait
a közgyűlési határozatok szerinti mértékben akkor is terheli, ha a lakást
nem lakják. Ez a fizetési kötelezettség nem a használathoz, hanem a tulajdonjoghoz
kötődik.
18.Semmis
az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével
kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Ha a
közgyűlés határozata jogszabályt, vagy az alapító okirat rendelkezését
sérti, a határozat érvénytelenségének megállapítása iránt - a határozat
meghozatalától számított 60 napon belül - bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz
fordulhat. A meg nem támadott közgyűlési határozat semmisségére nem lehet
hivatkozni.
Kötelmi jog
19.A gyógyszertárak privatizációja
esetén az adott gyógyszertár államosítása miatt kárpótlásra jogosult személy
kárpótlási törvényen alapuló elővásárlási joga megelőzi a privatizációs
pályázati kiírásban biztosított elővásárlási jogot .
20.Nem minősül kereskedelmi forgalomban
történő szerzésnek, ha az eladó csak kiadja magát olyan kereskedőnek,
vagy kereskedelmi cég képviselőjének, akinek az adott termékforgalmazására
jogosultsága van.
21.Ha
a színlelés csak az egyik fél részéről állott fenn, ez a másik szerződő
félre nem hathat ki. A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a
szerződés érvényessége szempontjából közömbös.
22.A
szerződés egyik alanyára vonatkozó színlelés esetére is irányadó az az
általános szabály, hogy a színlelésnek valamennyi szerződő fél részéről
fenn kell állnia. Valamelyik félnek a Ptk. 207. §. (3) bekezdése szerinti
titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából
közömbös.
23.Az
1990. évi LXXXVI. tv. 20.§-ában meghatározott indokolatlan egyoldalú előny
megállapítása nem jelenti egyúttal a Ptk. 202. §. szerinti feltűnően aránytalan
előny fennállását is.
Az előzményi eljárásban feltárt bizonyítékokat a bíróság a perben felhasználhatja,
azonban a korábbi eljárásban tett megállapítások az elbírálás során a
bíróságot nem kötik.
24.Előszerződésben
is kiköthető már a ''végleges'' szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás
jeléül foglaló.
25.Nincs
jogi lehetőség arra, hogy a kötelezett halálának időpontjában már megszűnt
életjáradéki szerződést a jogosult körülményeiben utóbb bekövetkezett
változások miatt a bíróság módosítsa, vagy megszüntesse, ezzel ellentétes
felfogás ugyanis a tartási-életjáradéki szerződések jogosulti oldalán
is meglévő "szerencse-jelleget" küszöbölné ki.
26.Az
ajándékozás megállapításának feltételei önkormányzati lakásnak a bérlő
leszármazója javára történő eladása esetén.
27.Szolgáltatás
és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalanság és az uzsorás szerződés
kapcsolata, ha a felek rokonságban állnak.
28.Adásvételi
szerződés érvénytelenségére alapított kereset elbírálása esetén az érvénytelenség
megállapításának feltételei.
Ha a szerződő fél a szerződés megtámadását nem kívánja, akkor az ügyletkötésben
részt nem vett harmadik személy a szerződő fél akarata ellenére, nem élhet
a Ptk. 235. §. (2) bekezdésében foglalt megtámadási lehetőséggel.
29.Elővételi
jog érvényesítése iránti perben az elővásárlási jog jogosultja a tényleges
ajánlatnak megfelelően gyakorolhatja a jogát.
30.Értékpapír
jogszabály által megkívánt kellékeinek meglétét egzakt vizsgálat alapján
lehet eldönteni, értelmezés, következtetés útján nem. (1988. évi 18. tvr.
3. §. és 1990. évi VI. tv.)
A semmis letéti jegy a benne foglalt, jogot keletkeztető szerződés semmisségét
is eredményezi, de az ügylet más szerződés érvényességi kellékeinek megfelelhet.
31.Több
ingatlanra és ingóra kötött adásvételi szerződés akkor tekinthető létrejöttnek,
ha a vételárat a szerződő felek egyenként meghatározzák.
32.Kávéházak
éttermek különös letéti felelőssége a mobiltelefonokra is vonatkozik (Ptk.
471. §. (1) bek. a./ pontja).
Lakásügyek
33.A bérlőtársi jogviszony megszüntetése
iránti perekben sincs általában lehetőség méltányosság alkalmazására a
lakásfenntartási költségek fizetésének elmulasztása tekintetében. Az ilyen
irányú kereset csak igen kivételes esetben akkor utasítható el, ha a mulasztásra
az alperes hibáján kívüli és átmeneti nehézségek vezettek (Ltv. 30. §.).
34.A
jogszabályi határidők és minden egyéb alaki követelmény betartása esetén
sem tekinthető a lakásbérleti felmondás érvényesnek, ha a bérlő önhibáján
kívül került abba a helyzetbe, hogy bérfizetési kötelezettségét átmenetileg
teljesíteni nem tudja, de amint a körülményei lehetővé tették, a mulasztását
- akár a per alatt - pótolta. Ilyen esetben a felmondás illetve az ahhoz
való ragaszkodás a Ptk. 4.§ (1) bekezdésében ütközik, és nem tekinthető
rendeltetésszerű joggyakorlásnak (Ptk. 5.§). Ezért indokolt a lakás kiürítésére
irányuló kereset elutasítása.
35.Mivel
a felperes érdeksérelmét az önkormányzat ellen bérkülönbözet megfizetése
iránt indított perben elháríthatja, a kényszerbérlet megállapítása iránti
kereset előterjesztésének feltételei nem állnak fenn. (Pp. 123. §., 1997.
évi LVII. tv. 1. §. (3) bekezdése).
36.Csak
a jogszabályi rendelkezések alaki és tartalmi követelményeknek mindenben
megfelelő felmondás szünteti meg a bérleti jogviszonyt (Ltv. 23.§ (1)
bekezdés, c./ pont, 24.-25.§.).
37.Nemcsak
a felmondásra, hanem az előzetes felszólításra vonatkozóan is be kell
tartani az annak alaki és tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályi
rendelkezéseket. A díjhátralék miatti felmondást megelőző felszólításból
ki kell tűnnie, hogy a hátralék bérleti díjként és / vagy milyen egyéb
szolgáltatás díjaként áll fenn és mi annak az összege.
E nélkül nem állapítható meg - a bérlő maga sem tudhatja -, hogy a milyen
tartalmú és súlyú kötelezettség mulasztás miatt történik a felmondás (Ltv.
25.§ (1) bekezdés, Ptk. 4.§ (1) bekezdés).
38.Önkormányzati
lakás cseréjéhez való hozzájárulás feltételei. A hozzájáruló nyilatkozat
pótlásának feltételei (Ltv. 29. §., Ptk. 5. §.).
39.Az elhelyezési jogosultság nem illeti meg a társasház tulajdonába került
volt házfelügyelői lakás használóját, ha saját tulajdonú lakást szerzett
a tv. hatálybalépését megelőzően kapott beépítési lehetőség eredményeként.
(1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 85, 86 §, 1995. évi LXII. tv. 2. §)...87
Kártérítés, biztosítás
40.Nem
mentheti ki magát a felelősség alól az egészségügyi intézmény alperes
arra hivatkozással, hogy orvosa a felperes károsodására utaló kóros vizsgálati
eredményről nem szerzett tudomást, ha a tudomásszerzés elmaradása éppen
a saját felróható magatartására, a kellő gondosság elmulasztására vezethető
vissza. Az alperes felelősségét önmagában az is megalapozza, ha orvosai
az Eü. tv. 43.§-ának (2) bekezdése szerinti legnagyobb gondosságot és
körültekintést elmulasztják.
41. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti a kárigényt
elbíráló bíróság nem veheti át a közigazgatási szerv hatáskörét és nem
vizsgálhatja, hogy az elmulasztott rendes jogorvoslat mennyiben lett volna
alkalmas a kár elhárítására. Ez alól csak az az eset képez kivételt, amikor
a közigazgatási szerv döntésének alapjául olyan jogvita szolgál, amelynek
elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik (Ptk. 349. §. (1) bekezdése).
42.Ha
a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személy Magyarországon
külföldi telephelyű jármű által okozott balesetet szenved, a 190/1997/X.31./
Korm. rendelettel módosított 58/1991/IV.13./ Korm. rendelet 11. §. (5.)
bek., illetve a 10. §. (5.) bek. alapján csak akkor követelhet a Magyar
Biztosítók Szövetségétől kártérítést, ha bizonyítja, hogy magyar állampolgár
a károsult államában hasonló tényállás esetén hasonló elbánásban részesülne.
43.
Az autópálya kezelője, üzembentartója, az autópálya emberi környezetet
veszélyeztető léte miatt felelős azért a kárért, amely az üzemeltetéssel
okozati összefüggésben a környező lakók életviszonyában változást okoz.
(1949. évi XX. tv., l995. évi LIII. tv. 101. §. (1) bek, 103. §. (1) bek.,
Ptk. 345. §. 81) bek. második fordulata).
44.Az
ügyfél nem háríthatja át a kárfelelősséget az ügyvédjére olyan kár miatt,
amely azért következett be, mert a károsult önhibájából nem az ügyvédi
tájékoztatásnak megfelelően járt el. (Ptk. 339. §., Pp. 164. §. (1) bek.).
45.Ügyvédi
műhiba esetén a kártérítés iránti perben a bíróságnak érdemben kell vizsgálni
és értékelni azt a fellebbezést, mely korábban ügyvédi mulasztás miatt
nem került a fellebbezési tanács elé (ún. árnyékper) Ptk. 474. §. (1)
bekezdés, Ptk. 318. §. (1) bekezdés.
46.A
''favor testamenti'' elve nem érvényesülhet, ha az örökhagyó az érvényes
írásbeli magánvégrendeletén, általa eszközölt javítást nem írta alá. /Ptk.
629. §. /1/ bek. a./, 650. §. /1/ bek. és PK. 85. állásfoglalása./.
47.Az
ügyvédi ellenjegyzés a végintézkedés tanúkénti aláírását nem helyettesíti.
(Ptk. 629. §. /1/bek. b./ pontja).
48.Az
érvényes tartási szerződéssel átruházott vagyontárgyak a kötelesrész alapjának
kiszámításánál akkor sem vehetők figyelembe, ha az eltartók részéről szerződésszegés
- a tartási szolgáltatások nem vagy nem megfelelő teljesítés - lenne megállapítható
(Ptk. 666. §. /1/bek., PK. 89. állásfoglalás c./ pont).
Családjog
49.Alapvető
jogalkalmazási elv szerint a speciális szabály megelőzi az általánost.
A Csjt. 30. §-ának (1) bekezdése speciálisnak tekintendő a Ptk. 145. §-ának
(1) bekezdéséhez képest, ezért annak alkalmazását megelőzi.
50.A
bérlőtársi kapcsolat nem veszíti el a családjogi jellegét. A házastársi
lakáshasználat újbóli rendezésére a Csjt. 31/B.-C. §-ai alapján a bíróságnak
lehetősége van.
51.A
Csjt. 69/A. §. (1) bek-e szerinti fokozott szülői felelősség (a gyermek
megélhetésének a megfelelő biztosításához) sem vezethet oda, hogy a bíróság
a tartásdíj mértékét a gyermek érdekében úgy határozza meg, ami a kötelezett
szülő teljes ellehetetlenítéséhez vezet.
52. A Ptk 19. §. (1) bek. a./ pontjában foglaltakra figyelemmel a szülő
a kiskorú gyermeket illető tartásról (annak felemelése iránti igényéről,
vagy a peren kívüli egyezség megtámadása iránti jogáról) érvényesen, csak
gyámhatósági hozzájárulással mondhat le, kivéve, ha a lemondás bírósági
vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozattal történik (Ptk.
19. §. (2) bek.).
53.Teljes hatályú apai elismerő
nyilatkozat megtámadásának feltételei. A Csjt. 43. §. /2/ bekezdése szerinti
''törvényes feltételek'' hiánya körébe az akarathiba nem tartozik.A legalább
korlátozottan cselekvőképes személy akarathibából a teljes hatályú apai
elismerésen alapuló vélelmet nem döntheti meg.
Munkaügy
54.Ha
a munkáltatónak a kártérítésre kötelező határozata ellen a munkavállaló
a jogvesztő határidőben a munkaügyi bírósághoz nem fordult, a határozat
jogerős és végrehajtható, a továbbiakban a munkaügyi bíróság előtt már
nem támadható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben a határozatot
a bíróság végrehajtási záradékkal látta el, az ennek alapján indult végrehajtási
eljárás megszüntetése iránt a munkavállaló a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróság előtt ne léphetne fel azon az alapon, hogy a végrehajtani
kívánt követelés érvényesen nem jött létre. ( Mt. 201.§, 202. § (1) bekezdés
e./ pont, Vht. 23.§. (1) bekezdés b./ pont, Pp. 369.§ a./ pont).
55.Ha
a viszontkereset a felek közötti elszámolási jogvitával kapcsolatos, az
Mt. 162. § (1) bekezdése nem alkalmazható, ezért a per megszüntetése helyett,
érdemi elutasításnak van helye (Mt. 162. §).
56.Bűncselekménnyel
okozott kár megtérítése iránti viszontkereset előterjesztésének feltételei
a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezése iránti perben (Pp. 147.
§. , Mt. 164. §. (4) bekezdés és Vht. 61.§ (1) és (2) bekezdés). A határozott
időre megbízott ügyvezető munkaviszonya is csak határozott időtartamú
lehet. (Gt. 30. §).
57.Nem
lehet munkabérnek minősíteni a külön szerződés után járó jutalékot, így
az elmaradt munkabér összegének megállapításakor az nem vehető figyelembe
(Mt. 100. § (6) bekezdése).
58.A
banki átutalással történő illetmény kifizetése nem okozható többletkiadást
a munkavállalónak /közalkalmazottnak/ még akkor sem, ha illemtényét /bérét/
saját maga által működtetett gazdasági társaságának folyószámlájára és
nem e célból létesített lakossági folyószámlára utalják át.
59.Az
l990. évi LVI. tv-ben írt rendelkezéseket csak az l999. augusztus 1-je
után nyugdíjba vonult munkavállalókkal kapcsolatban lehet alkalmazni.
Akik ezen időpont előtt vették igénybe az előrehozott nyugellátást, ezek
érdekében az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző munkáltatói rendes
felmondás végkielégítés fizetési kötelezettséget von maga után.
60.A perújítási kérelem érdemi
elbírálása esetén az ítélet nem alapulhat azon, hogy a perújítási kérelemben
előadott új tények bizonyítottságuk esetén sem eredményezhették volna
a perújító fél számára kedvezőbb határozat meghozatalát. E kérdés vizsgálata
a perújítás megengedhetősége.
Peres
eljárás
61.
A perújítási kérelem érdemi elbírálása esetén az ítélet nem alapulhat
azon, hogy a perújítási kérelemben előadott új tények bizonyítottságuk
esetén sem eredményezhették volna a perújító fél számára kedvezőbb határozat
meghozatalát. E kérdés vizsgálata a perújítás megengedhetősége körébe
tartozik (Pp. 260. §. (1) bekezdés a. pont).
62.A
személyesen eljáró félnek a bizonyítási teherről adott téves tájékoztatás,
illetve a bizonyítási teher téves telepítése olyan lényeges eljárási szabálysértés,
amely az ügy érdemi elbírálására kihatással van és így a Pp. 252. §. (2)
bek-nek alkalmazására ad alapot.
63.A
hagyatéki eljárásban hozott végzés ellen az élhet fellebbezéssel, aki
annak valamely rendelkezését magára nézve sérelmesnek tartja.
(He. 73. §. (2) bek. és 89. §. (1) bek., Pp, 237. §.).
64.Perújítási
kérelem előterjesztésére nyitva álló 6 hónapos határidő vizsgálata (Pp.
261. §. (1) bek., 266. §. (1) bek.).
65.A
viszontkereset előterjesztésének törvényi feltételei (Pp. 147.§. (1) bekezdés).
66.A
tárgyalás elkülönítése. (Pp. 149. §. (1) bek.) Részítélet és közbenső
ítélet elhatárolása (213. §. (2) és (3) bekezdés).
67.A
Vht. 189. §. szerinti biztosítási intézkedés elrendeléséhez nem szükséges,
hogy a betéti társaság beltagjával szemben már eljárás legyen folyamatban.
68.Az
ingatlan átvétele a végrehajtást kérő által (Vht. 158. §. /1/ bek.) jogkövetkezményeiben
azonos az árverési vétellel (Vht. 158. §. /4/ bek.). Ezért az árverést
meg kell semmisíteni, ha a végrehajtó a már közölt értékbecsléstől eltérő
feltételekkel adja át az ingatlant a végrehajtást kérőnek.
69.Üzletrész
árverési értékesítésekor a hirdetmény kibocsátásán túl, a végrehajtónak
az elővásárlásra jogosultakkal szemben nincs egyéb értesítési kötelezettsége.
70.A
Vht-ben felsorolt okiatokat a 20. § értelmében az adós lakóhelye szerinti
helyi bíróság látja el záradékkal. A Pp. 41.§-a - amely rendelkezés csak
a vagyonjogi pereknél vehető figyelembe - a Vht. eltérő (speciális) szabályozására
tekintettel nem alkalmazható (Vht. 9.§).
71.
Amikor a követelés behajthatatlan és az adós tartozásából a végrehajtást
kérőhöz semmi nem folyt be, akkor a végrehajtó - noha díjjegyzéket a szünetelés
esetén is kiállít - nem hívhatja fel a végrehajtást kérőt, hogy a korábban
már előlegezett költségen felül az addigi költségeit fizesse meg, azaz
viselje (Vht. 34.§ Vht. 164.§ Ptk. 293.§).
|
